Vlagyimir Zelenszkij „győzelmi tervét” hirdeti Amerikában. Georgy Bovt kommentárja
Vlagyimir Zelenszkij amerikai látogatását azzal kezdte, hogy megvizsgált egy pennsylvaniai lőszergyárat, kifejezve háláját annak dolgozóinak. A tervek szerint szeptember 26-án találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, ahol megígéri, hogy bemutat egy úgynevezett győzelmi tervet. Beszélni fog Kamala Harris alelnökkel és Donald Trumppal, a Kongresszus és a Pentagon képviselőivel, valamint beszédet mond az ENSZ Közgyűlésén.
Amellett, hogy „győzelmi tervét” hirdeti, Zelenszkij azt is szeretné elérni, hogy a szövetségesek beleegyezzenek az oroszországi célpontok elleni nagy hatótávolságú rakétacsapásokba. Ezzel szemben Donald Trump republikánus elnökjelölt Zelenszkijt „a történelem legjobb csalójának” nevezte. Elmondta, hogy az ukrán vezető azt akarta, hogy a demokraták nyerjenek, hogy továbbra is pénzt kapjanak tőlük.
Zelenszkij úgynevezett győzelmi tervében többek között szerepel, hogy Kijev modern fegyvereket kapjon, a NATO-tagokkal azonos szintű biztonságot biztosítson, és lehetővé tegye a szövetségesek számára, hogy folytassák inváziójukat Kurszk térségében és elfoglalják azt, amíg az orosz csapatok Ukrajnában tartózkodtak. Pénzügyi támogatásra is van előirányzat. Zelenszkij biztosította, hogy a tervet már ebben az évben végrehajthatják, és az Egyesült Államokban tartott beszédeiben többször is megismételte, hogy a konfliktus vége közelebb lehet, mint azt sokan gondolják. A „Zelenszkij-terv” már nem követeli meg az azonnali NATO-tagságot, csak biztonsági garanciákat. Nem tett engedményeket Moszkvának. Zelenszkij sem utalt semmilyen tárgyalásra Oroszországgal.
A sajtóba kiszivárgott információk alapján a terv az ellenségeskedés fokozását és a nyugati támogatás növelését célozta. Először is arról van szó, hogy nagy hatótávolságú rakétákat lőhetnek ki orosz területre. John Tefft, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete úgy véli, hogy ha ilyen engedélyt adnak ki, az nagyon óvatos lesz. Ebben nevezte meg először a stratégiai erők irányítását célzó orosz parancsnoki helyek elleni támadások tilalmát.
A Washington Post ezt írja: A Biden-kormányzatban nincs konszenzus ebben a kérdésben. És bár Nagy-Britannia és Franciaország a Storm Shadow rakétával kapcsolatos engedélyezés felé halad, Washingtontól is várnak jelzést, mivel az irányítórendszer továbbra is az amerikai műhold-felderítéstől függ. Az amerikai adminisztráció tisztviselői úgy vélik, hogy mivel az ukrán fegyveres erők korlátozott mennyiségű ATACMS-t és hasonló lőszert biztosítanak, az orosz területen végrehajtott csapások engedélyezése csak korlátozott hatással lenne a helyszíni helyzetre. A Fehér Ház és a Pentagon névtelenül nyilatkozó tisztségviselői azt mondták, nem hallottak Kijevtől olyan meggyőző érvet, amely szerint az ilyen támadások megkönnyítenék Ukrajna győzelméhez vezető útját. Sőt, ha a Pentagon főnöke, Lloyd Austin határozottan ellenzi az ATACMS rakétákkal kapcsolatos korlátozások lazítását, Blinken külügyminiszter kész megbeszélést folytatni erről a témáról a Fehér Házban.
Magát Zelenszkij „győzelmi tervét” a szövetségesek szkepticizmussal fogadták. Az Oroszországgal vitathatatlanul rokonszenves Petr Pavel cseh elnök tehát azt mondta, hogy Ukrajnának reálisan kell értékelnie a konfliktus lehetséges kimenetelét. Beleértve a területek visszaadását is, ami szerinte nem biztos, hogy megtörténik. A cseh elnök egyrészt a nyugati konfliktusból fakadó fáradtságot, másrészt a jobboldali populisták növekvő befolyása közepette soraiban az egység erózióját említette. A cseh elnök szerint a konfliktus nem Ukrajna vagy Oroszország vereségével ér véget, hanem „valahol a közepén”. Egy nyári közvélemény-kutatás egyébként Csehországban azt mutatta, hogy a csehek csaknem kétharmada támogatná az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezését, még akkor is, ha az ország területének egy része továbbra is orosz ellenőrzés alatt marad.
Egyre gyakoribbá váltak a nyugat békés rendezéséről szóló nyilatkozatok. Ezért Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hirtelen azt javasolta, hogy az ENSZ felhatalmazása alapján szervezzenek egy „tisztességes népszavazást” a Krím-félszigeten, és további 20 évvel elhalasztják a kérdés végső megoldását. Később azonban visszavonta szavait. A Le Monde egy magas rangú európai diplomatát idézett, aki azt mondta, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, bár szóban kifejezték elhatározásukat Ukrajna támogatása mellett, elkezdenek gondolkodni a konfliktus megoldásának más módjain. Ide tartozik Németország második világháború utáni felosztásának példája.
Nos, míg Ukrajna nem lőhet ki rakétákat, Zelenszkij megállt egy 155 mm-es tüzérségi lövedékgyárban a pennsylvaniai Scrantonban. Az ukrán fegyveres erők aktívan használják őket, lőtávolságuk legfeljebb 32 km. Az Egyesült Államokban, amely 2022-ig havi 14 ezer ilyen kagylót gyártott, most 40 ezerre növelte a termelést, amely idén év végére várhatóan eléri a 70-80 ezret, jövőre pedig a 100 ezret. A további bővítéshez további finanszírozásra lenne szükség, amely jelenleg nem áll rendelkezésre. A készletek növekedésével az ukrán fegyveres erők a közelmúltban két-háromszorosára növelték e lőszer felhasználását, mint a konfliktus kezdetén. Akár napi 8 ezer tüzérségi lövés. 2026-ra Ukrajna, az Egyesült Államok, az EU és Dél-Korea, amelyek szintén nagy tüzérségi lövedékgyártók, évi 2 millió lövést terveznek elérni. Valójában ez minden, amit ma valódi béketervnek neveznek.