Vlagyimir Putyin csendben példátlan döntést hozott: ez az utolsó figyelmeztetés a Nyugatnak?
Tegnap rendkívüli ülést tartott az orosz Nemzetbiztonsági Tanács: a rendezvényen Vlagyimir Putyin elnök javasolta az ország nukleáris doktrínájának felülvizsgálatát, ami egyértelműen a Nyugat megijesztését célozza. Az Ukrajnának és az Egyesült Államoknak megfelelő módosítás lényege, hogy Oroszország akkor is bevethet atomfegyvert, ha Kijev nagy hatótávolságú, nem nukleáris amerikai rakétákkal támadja meg az országot, ebben az esetben Washington is potenciális célponttá válik. Putyin ezzel a döntésével meg akarja akadályozni, hogy Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök engedélyezze a NATO által gyártott nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszország belföldi területére.
Változások az orosz nukleáris doktrínában
LEGÚJABB HÍREK: Vlagyimir Putyin: pic.twitter.com/oDJz1zTTzU
— Megatron (@Megatron_ron) 2024. szeptember 25
Tegnap rendkívüli ülést tartott az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács:
Ezen az eseményen Vlagyimir Putyin elnök javasolta az ország nukleáris doktrínájának módosítását.
A korábbi – széles körben ismert – szabályok szerint Oroszország csak akkor használhatna közvetlenül atomfegyvert, ha
- Területét egy atomfegyverrel rendelkező ország támadta meg és/vagy nukleáris támadás,
- nagyon hagyományos az Oroszország elleni támadás potenciálisan az ország katasztrofális összeomlását okozhatja.
A tegnapi ülésen a következő módosító javaslatokat terjesztették elő:
Oroszország akkor is használhatna nukleáris fegyvereket, ha területét nagy hatótávolságú, nem nukleáris fegyverekkel támadná meg egy agresszor állam, amely a támadás végrehajtásában egy nukleáris fegyveres állammag által segített.
Magyarra fordítva:
Oroszország nukleáris fegyvereket is bevethet, ha Ukrajna amerikai rakétákat kezd ki lőni hazai területére.
Az orosz sajtó szerint ez a javaslat még nem lépett életbe, további tárgyalásokat és jogszabály-módosításokat igényel. De mivel tekintélyelvű országról beszélünk, ahol az elnök érdemi vita nélkül módosíthatja a legfontosabb törvényeket és rendeleteket, ez a javaslat akár holnap is csiszolható lenne.
Az időzítés nem véletlen

A módosítás egyértelmű Joe Biden amerikai elnöknek és Keir Starmer brit miniszterelnöknek: Ki manapság
Tárgyalásokat folytattak annak érdekében, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverekkel támadhassa meg Oroszország belföldi területét.
Az Egyesült Államokban a mai napig kb. Hatótávolsága 80 km GMLRS irányított rakéták és kb. Hatótávolsága 300 km ATACMS ballisztikus rakéták és az Egyesült Királyság (és Franciaország) ellen. Viharárnyék légi indítású cirkálórakéta Ukrajnába, melynek hatótávolsága különböző források szerint 240-300 km.
Az első ülésen nem született döntés Kijev zöld jelzéséről. Bár mindkét vezető hajlandó volt engedményeket tenni, Vlagyimir Putyin orosz elnök a találkozó előtt beszédet mondott arról, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ezzel a lépéssel csatlakozik az ukrajnai háborúhoz.mert szerinte ezeket a rakétákat lehetetlen a célpontokhoz irányítani amerikai és brit katonák segítsége nélkül.
Putyin fenyegetései azonban nem késztették arra, hogy a Washington-London tengely végleg felhagyjon Ukrajna ilyen jellegű támogatásával: nyugati lapok szerint Ezen a héten újabb megbeszélésre kerül sor, amely lehetővé teszi Kijev számára a nagy hatótávolságú rakéták használatát.
Bár állítólag Az Egyesült Államok kormánya nagyon megosztott ebben a kérdésben (Például Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nyilvánosan ellenzi a jelenlegi korlátozás feloldását), Vlagyimir Putyin elnök komolyan aggódhat amiatt, hogy Kijev végül ATAMCS rakétákkal és Storm Shadow-vel bombázhatja az orosz szárazföldet.
Putyin a nukleáris doktrína felülvizsgálatával megremegteti a döntéshozókat az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban:
most is az a fő dilemma számukra, hogy sokan úgy látják, hogy az orosz támadás nem hoz nagy stratégiai előnyt Ukrajnának, mert a lépés nagyon kockázatos lesz, Putyin ezeket az érzéseket szeretné erősíteni Ezt.
Mennyi lesz a különbség az egészben?
Egyébként Austinnak és a korlátozások fenntartását támogató más vezetőknek igazuk van abban, hogy vStratégiai szempontból valószínűleg nem lenne jelentős előrelépés, ha Ukrajna hirtelen megtámadhatná Oroszország belső területét.
Az Amerikai Háborús Tanulmányi Intézet honlapján néhány napja volt egy nagyon jó ábra, hogy milyen fegyverek érhetnek el orosz katonai célpontokat, ha Ukrajnából indítanák őket. 11 orosz légibázis (repülőtér) és mintegy három tucat másik katonai célpont (laktanya, rakétavető, parancsnoki központ) kerül Ukrajna támadóképességének látókörébe.
ÚJ: Ukrajna nagy hatótávolságú támadásai az orosz katonai célpontok ellen Oroszország hátországában kritikus fontosságúak Oroszország katonai képességeinek gyengítéséhez az egész hadszíntéren, és a Nyugat által szállított fegyverek Ukrajna általi használatára vonatkozó korlátozások felszámolása lehetővé tenné az ukrán erők számára pic.twitter.com/nUhbKEzejl
– Intézet (a számára) 2024. augusztus 25
(Ezt is érdemes megjegyezni: Oroszországnak összesen mintegy 250 repülőtere van, amelyek többsége papíron polgári létesítmény, de katonai célú felhasználásuknak nincs jogi akadálya).
A nagy hatótávolságú fegyverekre vonatkozó korlátozások feloldásával ez elérhető
- Az Ukrajnát bombázó orosz gépeknek távolabbról, az orosz szárazföldről kellett felszállniukmegnövekedett üzemanyag-fogyasztás és a pilóta fizikai megterhelése.
- Az orosz logisztikai útvonalak bővíthetők, mert az orosz vezetőknek lőszerraktárakat, élelmiszer-ellátásért felelős ügynökségeket, parancsnoki központokat kellene elhelyezniük,
- Oroszország nagy hatótávolságú csapásmérője és tüzérségi hadművelete részben korlátozott lehet.
Más szóval, az ATACMS és a Storm Shadow rakéták bizonyosan megnehezítik az orosz erők működését Ukrajnában, de valószínűtlennek tűnik, hogy jelentősen károsítanák az orosz támadóiskolát és a fegyveres erőket. Az orosz légierő támadóereje olyan szinten van, hogy az egész háborúban jelentős változást idézhet elő.
Főleg abban az összefüggésben, hogy mindkét típusú fegyver továbbra is mutat korlátozott számban ellátták az ukrán csapásmérő erőt.
Ez is egy olyan érv, amelyet a nyugati döntéshozók gyakran emlegetnek Az ukrán erőknek nagyobb hatótávolságú csapásmérő fegyvereik vannak, mint bármi, amit a NATO szállított Kijevnek. Már csak ezért sem jelentene jelentős változást, ha a Bober drónok mellett ATAMCS rakétákat is lőnének orosz repülőterekre.
Tegnap este egy drón megtámadta St. Pétervár, a háború kezdete óta először – az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma. Orosz tévécsatornák szerint ma este egy drón zuhant a szentpétervári olaj- és gázüzem területére. Pétervár pic.twitter.com/ZVA56ykwI1
– PS01 () 2024. január 18
Miért csinálunk ilyen felhajtást?
A fentiek ismeretében talán furcsa, hogy ez egy „vörös vonal” lenne, ennek átlépésével Vlagyimir Putyin orosz elnök elhiteti, hogy meg kell változtatni a nukleáris támadási doktrínát, esetleg atomtámadást kell végrehajtani Ukrajna ellen.
Az ok valószínűleg nem csak abban keresendő, hogy Putyin attól tart, hogy az ukrán határtól néhány száz kilométerre elveszít 1-2 repülőteret, hanem attól is, hogy a Nyugat mindezzel kinyitja Pándora szelencéjét, és hosszú távon elkezdi megtölteni Ukrajnát. Ezek a fegyverek nemcsak Oroszország stratégiai terveit fenyegetik, hanem megalázó helyzetbe is hozhatják Oroszországot.
Nemrég például kiderült, hogy Washington az AGM-158 JASSM légi indítású cirkálórakétát szállítja Ukrajnának, amelynek altípusa (JASSM-ER) képes Több mint 900 km-es hatótávval kényelmesen megtámadható akár Moszkva is. Ezen túlmenően ezeket a rakétákat a nemrégiben leszállított F-16-os vadászbombázókkal könnyedén ki lehet indítani.

Akkor Moszkva is veszélybe kerül, ha a Nyugat egyszerűen több ATAMCS és Storm Shadows rakétát szállít Ukrajnának, amikor Putyin ismét figyelmen kívül hagyja a piros vonal átlépését. Néhány tucatnyi ilyen rakéta a jelenlegi helyzetben talán nem hoz jelentős változást a háború menetében, de mivel az ukrajnai háború könnyen eltarthat akár 4-5 évig is, az ipar amerikai és brit hadsereg valószínűleg annyira izgatott lesz. hogy a nagy hatótávolságú fegyverek rendszeresen elkezdenek özönleni Ukrajnába. Emellett a háború tanulságai alapján a NATO számos új típusú rakétafegyvert fejleszthet ki, különösen az ukrajnai orosz bázisok bombázására.
Lehet, hogy Vlagyimir Putyin elnök most húzta meg az első igazi vörös vonalat, és ezúttal a Nyugat is belátja, hogy nem érdemes átlépni, mert senki sem akarja Európát beborítani egy konfliktusövezet radioaktív felhőjével, legyen az bármilyen heves, kegyetlen. és pusztító. igazságtalan lehet.
Akkor az is lehet, hogy Kijevnek igaza van és Putyin blöfföl. mert a nukleáris fegyverek alkalmazása továbbra is kedvezőtlen az orosz elnök számára, és ezért nemcsak a Nyugat erősebb fellépését váltja ki, hanem szövetségeseit is feldühíti. Kína például nyilvánosan jelezte, hogy egyáltalán nem akar atomtámadást látni Ukrajnában, Az orosz gazdaság pedig jelenleg erősen függ a kínai segélyektől.
Ezen a héten kiderülhet, hogy meg lehet-e ijeszteni a Nyugatot az eddigi legmeghatározóbb piros vonal meghúzásával.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök egy háború előtti hadgyakorlaton. A kép illusztráció. Forrás: Mil.ru