Hogyan jön létre a festék?
A festék egy népszerű anyag, amelyet nem csak a művészek vagy az építők használnak. A theconversation.com portál elmondja, hogy miből áll, hogyan készül és mik a jellemzői.
A festéket úgy állítják elő, hogy egy pigmentet (pigmentet) kevernek össze egy másik anyaggal, amely megköti az anyagokat, és lehetővé teszi, hogy olyan felületekre vigyék fel, mint például papír, szövet vagy fa. Pigmentek mindenhol léteznek: kőzetekből és ásványokból, növényekből, rovarokból nyerik ki. Néhányat laboratóriumi körülmények között szintetizálnak.
Réges-régen a művészek saját festékeiket keverték össze, a pigmenteket természetes összetevőkkel kombinálták, a víztől az olajon át a tojássárgáig. A mai művészek néha maguk keverik ki festékeiket, de sokan egyszerűen megrendelésre vásárolják azokat a gyárakból, amelyek a világ minden tájára küldik termékeiket. A gyártó üzemek nagy ipari gépeket használnak a pigmentek ragasztóvá őrlésére; Ezek a kereskedelemben kapható festékek szintetikus anyagokat és tartósítószereket tartalmaznak, amelyek stabilizálják a végterméket, és segítenek meghosszabbítani a csomagolás eltarthatóságát.
A lakk és a festék sok más célt is szolgál. Például védőbevonatot alkalmaznak a házakra és autókra, hogy megvédjék őket a hidegtől vagy a naptól, vagy vízszigetelő csónakokat, hogy segítsenek a fa, fém és műanyag alkatrészek ellenállni a víznek. Az újrafestés helye és célja pedig befolyásolja az összetételt és a gyártási folyamatot.
A gyártóknak sok kérdésre kell válaszolniuk a festékanyagok kiválasztása előtt. Ki fogja használni? Művész, festő vagy robot a gyárban? Mire használják: festményekhez és szobrokhoz múzeumokban vagy bútorokhoz és postaládákhoz? Milyen eszközöket használsz a pigment felviteléhez? Gyorsan vagy lassan száradjon és milyen hőmérsékleten? A felület fényes vagy matt legyen?
A világon sokféle cég létezik, amelyek sokféle lakkra és festékre specializálódtak. Az egyes ilyen vállalkozásoknál dolgozó szakemberek jól ismerik bizonyos típusú festékeket, gyártási anyagokat és más fontos folyamatokat. Egy gyár több tízezer liter festéket tud gyártani naponta, míg a nagy cégek több millió festékcsövet gyártanak évente.
Ezenkívül a festék az ősidők óta sokat elárulhat az emberi életről. Lakkokat, festékeket és bevonatokat mindenhol használnak: repülőgépeken és űrhajókon, portrékon, térképeken, ruházaton és kulturális tárgyakon. Például a hagyományos indiai pichwai festményeken használt pigmenteket a világ minden tájáról gyűjtötték össze. Sokat mesélhetnek az ősi termelési folyamatokról, és arról, hogy egymástól távol élő embercsoportok árukat és információkat cseréltek egymással.
Számos technikát használnak a művészeti festmények és más történelmi tárgyak elemzésére. A tudósok például gyakran figyelik meg a festékrészecskéket mikroszkóp alatt, vagy tesztelik, hogyan reagálnak az anyagok a különböző típusú energiákra, a röntgensugárzástól az infravörös és ultraibolya fényig.
Érdemes megjegyezni, hogy a művészek sokféle anyagot használnak munkájukhoz, és ezek nem mindig a festészetre jellemzőek. Néhány 19. századi és 20. századi szobrot kékre festettek, amely anyag kék pigmentet használt a ruhák fényesebbé tételére mosás közben. Az 1950-es években pedig a művészek gyorsan száradó, folyékony festéket kezdtek használni.
Néha furcsa dolgok történnek, mert a festéket nem a rendeltetésének megfelelően használják. Ha a festéket vékony rétegben, vastagon hordja fel, ráncosodhat és megduzzadhat. A fafesték sima felületre hengerelt vagy lehámozott nyers fához való. A festék színei és összetevői idővel fakulhatnak vagy sötétedhetnek, amit a művészek néha szándékosan teszik meg.