Mi lesz, ha egy napon minden szúnyogot elpusztítunk?
Úgy tűnik, a szúnyogok nélküli világ szinte paradicsom. De amint felvetődik a gondolat: „mi lenne, ha elpusztítanánk őket?” megjelent, amit rögtön követett több tucat nehéz kérdés: El fog tűnni a betegség? Összeomlik az ökoszisztéma? Ki fog megsérülni? és általában – ez valós?

Napjainkban a tudósok komolyan vitatják bizonyos szúnyogfajok kiirtását – főként azokét, amelyek halálos betegségeket hordoznak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente több mint 200 millió ember szenved maláriában, és több százezren halnak meg. Az Anopheles nemzetségbe tartozó szúnyogok a malária, az Aedes aegypti – dengue-láz, a malária, a chikungunya és a sárgaláz vírusát hordozzák. Nem meglepő, hogy a vektorok megszüntetése úgy hangzik, mintha életek millióit menthetné meg.
De fontos megérteni: körülbelül 3500 szúnyogfaj él a világon, és csak néhány tucat veszélyes az emberre. A többi nem fertőzi meg az embereket semmivel.
Az ökoszisztéma funkcióit a szúnyogok látják el
1. Beporzás
A sárgaláz-szúnyogok hatékony beporzói az északi orchideáknak (Platanthera obtusata): viselkedési és elektrofiziológiai kísérletek kimutatták, hogy a hím és nőstény szúnyogok megcélozzák a virág illékony anyagait és továbbítják a virágport; Szúnyogok nélkül ezeknek a növényeknek a szaporodási teljesítménye csökken. A PNAS jelentése szerint a legutóbbi felülvizsgálatok azt mutatják, hogy a vérszívók beporzóként betöltött szerepét alábecsülik.
2. Tápláléklánc
Az Északi-sarkon a vérszívók rovarevő madarakkal és denevérekkel táplálkoznak; Lárváik táplálékforrást jelentenek a vízi ragadozóknak és a detritivoóknak. A csökkent szúnyogszám (pl. a melegedő hőmérséklet miatt) befolyásolja a fiókák túlélési képességét; A grönlandi kutatások azt mutatják, hogy a lárvafejlődés a hőmérséklet emelkedésével fokozódik, ami megváltoztatja a mortalitás/kifejlettség egyensúlyát, és korlátozza a madarak táplálék elérhetőségét.
Ha az összes szúnyogot kiirtják, a tápláléklánc átrendezkedhetne. Talán más rovarok helyettesítik őket. De azokon a területeken, ahol bizonyos fajok fő táplálékforrásai, az állatok tömegesen pusztulhatnak el.
Miért szinte nincsenek genetikai betegségek Izlandon?
3. Anyagciklus
A szúnyoglárvák mikroorganizmusokat és szerves részecskéket dolgoznak fel az állóvízben, elősegítik az ásványosodást és a biomasszát a vízi környezetből a szárazföldre szállítják, amikor kifejlődnek; A kontrollált kísérletekben, amelyek eredményeit a PMC-ben publikálták, a lárvák jelenléte megváltoztatta a mikrobaközösséget és az energiaáramlást. Ennek a funkcionális csoportnak a biológiai léptékű eltávolítása megváltoztathatja a helyi víztestek trofikus és biokémiai szerkezetét.
Lehetséges egyáltalán minden szúnyogot megölni?
Az összes faj kiirtása gyakorlatilag lehetetlen és rendkívül veszélyes. A szúnyogok szinte mindenhol élnek, kivéve az Antarktiszt. Biomasszájuk nagyon nagy, életciklusuk pedig nagyon gyors. Technikailag szinte lehetetlen mindenkit teljesen elpusztítani. A modern technológiák azonban lehetővé teszik bizonyos veszélyes fajok elleni küzdelmet:
- génszerkesztés (például steril hímek bemutatása),
- Wolbachia baktériummal fertőzött, csökkenti a vírus átviteli képességét,
- A genetikai késztetés csak egy meghatározott faj populációját korlátozza.
Mi van, ha mindenki eltűnik?
További lehetőségek:
- Egyes régiókban az ökoszisztéma nehezen fogja észrevenni a változásokat.
- A tundrában és a vizes élőhelyeken a madarak száma csökkenhet
- Egyes növények beporzása csökkenni fog.
- A vízi ökoszisztémák összetétele megváltozik.
- De hosszú távon más rovarok részben kitöltik az űrt.
Röviden: az összes szúnyog elpusztítása nem szükséges és nem is praktikus. De a veszélyes fajok számának csökkentése ésszerű és már lehetséges. Ez radikálisan csökkentené a malária és a vírusfertőzések okozta halálozások számát anélkül, hogy az egész természetes rendszert tönkretenné.
Korábban már írtunk arról, hogy a kutyák és a macskák miért allergiásak gazdájukra.