A tudósok felfedezték, hogy az univerzum első csillagai párban születtek

A tel-avivi, leuveni és amszterdami egyetem kutatói azt találták, hogy az első generációhoz tartozó csillagok – az úgynevezett III. populáció – gyakran nem egyenként, hanem kettős rendszerekben jönnek létre. Erről az Astrophysical Journal (AJ) számolt be.

A tudósok szerint a III. csillagpopuláció tömege több százszor, akár több ezerszer is meghaladhatja a Nap tömegét. Az ilyen objektumok csak 100-200 millió évig léteztek, de megváltoztatták az Univerzum arculatát: mélységükben nehéz elemek – szén, oxigén és vas – szintetizálódtak, amelyekből később bolygók és élő szervezetek alakultak ki. Az első szupernóvák robbanásai anyaggal töltötték meg a teret, amely új csillagok és galaxisok építőköveivé vált.

Az első fényes csillagok „páros” eredetére vonatkozó hipotézis tesztelésére a tudósok a chilei Very Large Telescope (VLT) adatait elemezték. Körülbelül ezer csillagot tanulmányoztak a Kis Magellán-felhőben, egy olyan galaxisban, amely a korai Univerzum körülményeihez hasonlóan alacsony nehézelem-tartalommal rendelkezik. A spektrális elemzés azt mutatja, hogy a legnehezebb csillagok legalább 70%-a közeli kettős csillagrendszerben található.

Ez a felfedezés az első közvetlen megerősítése annak, hogy még a világűr érintetlen körülményei között is gyakran születnek együtt a csillagok. A szerzők szerint az ilyen párok kölcsönhatásai – anyagcsere, ütközések és szupernóva-robbanások – kulcsszerepet játszanak a kozmikus evolúcióban.