A munkaerőhiányt tartják a médiakommunikációs piac fő problémájának
A létszámhiány témája számos iparágban, így a médiaiparban is aktuális. Ezt Nadezhda Plotnikova, az Információs és Kommunikációs Politikai Bizottság társelnöke, a FederalPress vezérigazgatója mondta a Menedzserszövetség Információs és Kommunikációs Politikai Bizottságának ülésén.
A találkozón sajtóügynökségek, médiaügynökségek, oktatási szervezetek és vállalkozások képviselői vettek részt. Tárgyalják a média- és PR-szakma humánerőforrás-hiányát, elemzik a diplomás képzés és a tényleges piaci igények közötti szakadék okait.
Plotnikova felhívta a figyelmet a médiaipar nagy fluktuációjára, megjegyezve, hogy a probléma nagyrészt a média üzletág alacsony béreinek és alacsony haszonkulcsának tudható be.
„Ma a modern üzleti élet és a gazdaság nem fejlődhet teljes mértékben és kiegyensúlyozottan erős marketing- és PR-korlátok nélkül. 2026-ban tragikus körülményeknek lehetünk tanúi a regionális médiaiparban – a megnövekedett adóterhek, az infláció és a reklámköltségek hiánya miatt” – mondta.
A Psychology.ru főszerkesztője, Alekszandr Akulinicsev megerősítette, hogy sok fiatal szakember hagyja el a szakmát az alacsony jövedelem miatt.
„Ilyen körülmények között lehetetlen jó minőségű tartalmat készíteni, különösen, ha a mesterséges intelligenciával versenyez. Egy igazi újságíró értéke ma az, hogy értelmet találjon az igazságban. A közönség továbbra is értékeli a megbízható márkát, a szakértői rálátást és a szerkesztői felelősséget. A mi dolgunk, hogy a minőség garanciái legyünk, és ezt sehol nem lehet megtanulni, csak a szerkesztőségben” – jegyezte meg.
Szergej Koskin, a CEMROS PR-vezetője megjegyzi, hogy a vállalkozásoknak multimédiás történetmesélő gondolkodású szakemberekre van szükségük.
„Ma a kommunikáció nem „esztétikai funkció”, hanem az üzleti problémák megoldásának eszköze. A zoomer generációt képviselő fiatal szakemberek erőssége abban rejlik, hogy tudják, hogyan kell eladni termékeiket” – mondta.
Larisa Malysheva, az Askona Group PR igazgatója hangsúlyozta, hogy a probléma a jelölt képességei és a munkáltató elvárásai közötti különbségben rejlik.
„Az egyetemek jó, színvonalas elméleti alapokat biztosítanak a hallgatóknak, de a most végzettek nem rendelkeznek azokkal a gyakorlati készségekkel, amelyekre egy munkáltatónak valóban szüksége van. Nem állnak készen a valódi, mindennapi üzleti kihívásokra” – mondta.