A lehető legrosszabbkor tör ki a káosz az EU vezető hatalmában – kaphat-e Európa újabb pofont Trump győzelme után?
Órákkal azután, hogy kiderült Donald Trump elnökválasztási győzelme, az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban is szörnyű változások kezdődtek: a három kormánykoalíció legkisebb pártja a párt kilépett az együttműködésből, Olaf Scholz miniszterelnök pedig bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményezett önmaga ellen, ami szinte biztos út volt az előrehozott választásokig. Bár a miniszterelnök ragaszkodott a január közepén megtartandó bizalmi szavazáshoz, a márciusi választásokat beharangozva, a legnagyobb ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Friedrich Merz mielőbbi választást követelt. Eközben a kisebbségbe kényszerülő Scholznak a Bundestaggal kell elfogadtatnia a költségvetést, amihez Merz támogatását kéri, aki feltételül szabta, hogy mielőbb választásokat rendezzenek. . Jelenleg Németországban nő a patthelyzet, miközben Trump győzelmével Európának fel kell készülnie arra, hogy Amerika érdeklődése az öreg kontinens és a keleti peremén dúló háború iránt jelentősen csökkenni fog.
A német koalíciós kormány felbomlott
Sokan azt várják, hogy ha Donald Trump Az amerikai elnökválasztás megnyerése után Németország hárompárti kormánykoalíciója megpróbálja félretenni a nézeteltéréseket, és elvezetni Németországot az eredetileg 2019. szeptember 28-ra tervezett Bundestag-választásig. Később az új külső kihívások kontextusában. A Politicónak nyilatkozva a Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselője, az a párt, amely régóta azzal fenyeget, hogy kilép az elnökválasztáson a koalícióból, Reinhard Houben azt is mondta:
Tekintettel az általában véve nehéz világpolitikai helyzetre, mi Németországban nem engedhetjük meg magunknak, hogy valamilyen módon korábban írjunk ki új választásokat. Ha nő a külső nyomás – és ha feltételezzük, hogy ez Donald Trump alatt is meg fog történni –, akkor el tudom képzelni, hogy Európa zártabb lesz.
Ugyanazon a napon, szerda este gyűlt össze a német kormánykoalíció három pártjának, a legkisebb FDP-nek, a kancellári posztot adó Németországi Szocialista Pártnak (SPD) és a Zöldeknek a vezetői, amikor kiderült Trump győzelme. A várakozásokkal ellentétben azonban az amerikai események nem véget akartak érni, hanem inkább kenyértöréshez vezettek szövetségben. Olaf Scholz mert kirúgta a pénzügyminisztert és az FDP elnökét, Christian Lindnert, ami után a liberálisok egy kivétellel kiléptek a koalícióból és magukkal vitték minisztereiket. (közlekedési miniszter, Volker Wissing Ehelyett kilépett pártjából, majd megkapta az FDP leköszönő miniszteri tárcáját, az igazságügyi tárcát.)
A kormányfő a szerda esti meghallgatáson az adósságfék ellenére 20 milliárd eurós költségvetési túllépés elfogadására tett javaslatot, amellyel Ukrajna további támogatást kaphat, ezzel üzenve, Vlagyimir Putyin az orosz elnökkel, hogy Donald Trump megválasztása után is kitartottak a megtámadott ország segítése mellett. Lindner ezután állítólag azt mondta Scholznak, hogy rendben van, fogadják el a 2025-ös költségvetést, majd bejelentette, hogy előrehozott választásokat tartanak. A kormányfő azonban visszautasította ezt a javaslatot, mondván, ha a költségvetést sikerül elfogadni, akkor már nem kellenek előrehozott választások, és a koalíció szeptember végéig tarthat, Lindner viszont kijelentette, ha nem egyeznek bele előrehozott választások, a másik oldal nem tudja támogatni a miniszterelnök költségvetési javaslatait.
Aztán szünetet tartottak, és a legolvasottabb napilap, a Bild közzétette honlapján, hogy Lindner előrehozott választásokat javasol. Scholzes úgy véli, hogy a magánmeghallgatáson elhangzottakat maga Lindner szivárogtatta ki. Így, miután visszatértek a tárgyalóterembe, Scholz – megrendült a bizalomtól – az FDP kormányból való távozása előtt menesztette miniszterét.
A hárompárti koalícióban a legnagyobb akadályt mindig is az SPD és a Zöldek – az egyik oldal baloldali gazdaság- és társadalompolitikát követve –, valamint az alacsony adókat, a vállalatokat támogató gazdasági környezetet és a pénzügyi fegyelmet képviselő FDP között jelentették.
Ráadásul a Scholz-kabinet általános népszerűtlensége leginkább a liberálisokat bántotta, akik a közvélemény-kutatásokon rendszeresen 5% alatti helyezést értek el, és három kelet-németországi tartományi választáson szeptemberben is tartottak, két államban még az 1 százalékot sem tudták meghaladni. Emiatt és a politikai ellentétek miatt Az FDP régóta tervezi, hogy kilép a koalícióbóla párt tagjai még szavazást is tartottak a kérdésben, amelyen csak szűk többséggel nyertek a Remainers.
Nem volt tehát meglepő, hogy végül az FDP lépett ki a koalícióból, nehéz helyzetbe hozva a kormányt, így elveszítette többségét a parlamentben. Olaf Scholz a Liberális Párt távozása után január 15-e előtt bizalmi szavazást követelnek elleneami a parlament többsége nélkül minden bizonnyal vereséget eredményezne a szavazáson, ami új választások kiírásához vezetne. A szavazást akár jövő év márciusában is megtarthatják.
A dominók hullanak
A szövetség felbomlása azonban lavinát indított el, aminek következménye is lehetett Scholz kancellársága a tervezettnél hamarabb véget érhet. A legnagyobb ellenzék, a konzervatív CDU/CSU pártkoalíció miniszterelnök-jelöltje (és CDU elnöke), Friedrich Merz mert kijelentette, hogy a jelenlegi külpolitikai helyzetben Németországnak egyszerűen nem lehet több hónapig kisebbségi kormánya lenni, ezért mielőbb előrehozott választásokat kell tartani.
Merz szerint már jövő szerdán bizalmi szavazást tartanak Scholzban, majd január második felében tartják a választást.
Scholz az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét kérte fel Együtt hozták meg a szükséges törvényeket, főként költségvetési törvényeketEnnek ellenére merek együttműködni azt a feltételt szabta, hogy a miniszterelnök nem várhat január közepéig a bizalmi szavazással. A két vezető csütörtök délután találkozott, és bár egyikük sem mondta ki, hogy mire gondol, egyelőre úgy tűnik, hogy a nézetek nem egyeznek.
A CDU/CSU-t jelenleg 32-34 százalékon mérik, ami stabil és domináns pozícióba helyezi a közvélemény-kutatásokban. Merz érdeke tehát a választás mielőbbi megtartása. Scholz, az SPD kancellárjelöltje jelenleg csak a harmadik helyen áll 15-16 százalékos támogatottsággal. inkább kivár, hátha növeli csoportja népszerűségét. A tapasztalatok szerint, bár ez nem a legjobb stratégia, amelyre számítani lehet, a béna kormányzás inkább ront, mint javít egy párt hatalmi esélyeit. Ennek ellenére nem csak az SPD, hanem az eddig koalícióban maradt Zöld Párt is továbbra is eltökélt a Scholz-féle napirend követése – igaz, pénteken a miniszterelnök-helyettes és a gazdasági miniszter hivatalban lévő Robert Habeck bejelentette, hogy pártja miniszterelnök-jelöltjeként indul. Ezzel szemben Lindner Merzhez hasonlóan szintén mielőbbi előrehozott választásokat szeretne, amelyek nélkül egyetlen kormányzati javaslatot sem tart megvalósíthatónak.
Tehát most holtpont van: a Scholz-kormány nem tudja időben elfogadni a törvényjavaslatokat, különösen a költségvetést, míg a CDU/CSU-nak és az FDP-nek nincs elég eszköze a Scholz-kormány leváltására.
Ezen kívül lesz egy hangszere, más néven magyar jog Konstruktív javaslatok nem hisznekamelynek értelmében a parlamenti többség leválthatná Scholzot és egy másik miniszterelnököt állíthatna be a helyére. Ehhez viszont a szélsőjobboldali AfD-vel kell együttműködnie, amire egyetlen hagyományos párt sem hajlandó.
A péntek délutáni informális budapesti EU-csúcs után Scholz kissé enyhített álláspontján és kijelentette. kész tárgyalni az előrehozott választás időpontjáról.
Mi jön most?
A pártoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy a közvélemény-kutatásokban mindig második helyen álló AfD nem lehetnek olyan távol egymástól, hogy egy új választás után ne tudjanak koalíciót kötni egymással. Jelenleg öt párt részvétele látszik biztosnak: a CDU/CSU, az AfD, az SPD, a Zöld Párt és az új radikális baloldali erő, a 2014 szeptemberében alakult Union Sahra Wagenknecht (BSW). Az FDP belépése erősen kétséges. Az öt párt egyike sem lép koalícióra az AfD-vel, a kérdés pedig az, hogy lehetséges-e az együttműködés az oroszbarát BSW-vel. A jelenlegi felmérések szerint a CDU/CSU-nak még az SPD-vel sem lenne többsége,
így most nagyon valószínű, hogy az előrehozott választások után a CDU/CSU, az SPD és a Zöld Párt alakít kormányt.
Egy ilyen megállapodás legalább annyira instabilnak tűnik, mint egy felbomlott közlekedési lámpás szövetség, ami hosszú távon nem sok jót ígér Németországnak.
Az infratest közvélemény-kutató cég csütörtökön, egy nappal a szövetség felbomlása után végzett gyors felmérése szerint A németek 65%-a mielőbb előrehozott választásokat szeretne. A megkérdezettek 59%-a örült annak, hogy az előző szövetség felbomlott, 36%-uk elég rossznak tartotta. A válaszadók 76%-a elégedetlen Olaf Scholz munkájával, és csak 21%-a elégedett. Még pártja hívei is rossz jelöltnek tartják a jelenlegi kancellárt a közelgő választásokon: 45 százalékuk szerint Scholz jó kancellárjelölt lenne, 47 százalékuk pedig úgy véli, hogy a szocialisták nem kezdhetnek vele.