Miért olyan kiszámíthatatlan az őszi időjárás?

Néha ősszel és tavasszal nehéz kiválasztani a ruhát az időjárásnak megfelelően. Úgy tűnik, jobb lenne reggel pulóvert felvenni, de ebédidőre már meleg van. A népszerű tudományos portál azt mondja, miért ilyen változékony az őszi időjárás.

Meteorológiai okok

A léghőmérséklet mérése során a meteorológusok gyakran olyan időjárási állomásokat használnak, amelyek a talaj felett egy bizonyos magasságban helyezkednek el. Ez a távolság azonban nem veszi figyelembe a föld hőmérsékletét – ez bizony szerepet játszik. Nyáron a föld lassabban melegszik és hűl, mint a levegő. Ezért nyáron a viszonylag alacsony hőmérséklet is magasabbnak érződik: érezzük a föld által leadott hőfelesleget.

Ezenkívül egy másik tényező a talaj összetétele. Így a beton és az aszfalt jobban megtartja a hőt, mint a füves és fás területek. Ezért ősszel a városban sétálni melegebb, mint a városon kívüli kirándulásokon. A növényzet a felesleges hőt energiává alakítja, míg az aszfalt csak felmelegszik.

Biológiai okok

Sokszor mondják, hogy nem a meleg, hanem a páratartalom a baj. Tehát – ez a bölcsesség alkalmazható az őszi fagyokra. Bár a páratartalom nyáron nagyobb hatással van az időjárásra, a hűvösebb hónapok kezdetével nem múlik el. Nedves fagyot éppúgy kaphat, mint száraz meleget.

Az emberi test természetesen az izzadtsággal hűti le magát. Pontosabban, hűvösnek érezzük magunkat, amikor az izzadság elpárolog, és elszívja a hőt a testtől. Ez a mechanizmus azonban csak száraz levegőn működik. Ha magas a páratartalom, az izzadság nem párolog el.

A nedves levegőben lévő fagy kevésbé kényelmesen viselhető, mivel a három halmozódási állapot közötti energiaátvitel: szilárd, folyékony és gáz. A gázok gyorsan, a folyadékok kissé lassabban, a szilárd anyagok pedig nagyon lassan változtathatják a hőmérsékletet. A száraz fagy során testünk hőt veszít, de a környező levegő gyorsabban melegszik fel, mert száraz.

Szinte ez az oka annak, hogy az emberek libabőrösek, ha hideg van. A testszőrzet megnő, hogy egy kicsit több levegőt szigeteljen és egy kicsit több hőt tartson fenn. Ha ez az elszigetelt levegő nedves, több energiára lesz szükség a felmelegítéséhez, és az eredmény hidegebb lesz.

Itt fontos szerepet játszik a sejteket oxigénnel, tápanyaggal és vérrel ellátó kapillárisok elhelyezkedése. Az agy dönti el, hogy az ember hideg vagy meleg-e, és a hajszálerek fűtőként vagy légkondicionálóként működnek. Nyáron ezek a kis erek közelebb helyezkednek el a bőrhöz, hogy több hőt bocsássanak ki, télen pedig mélyebbre helyezkednek el, hogy elszigeteljék a hideget.