Oroszország a közel-keleti terroristákat a frontra telepíti, Türkiye-NATO találkozót tartanak – vasárnapi háborús hírünk
Az orosz fegyveres erők több száz jemenit toboroztak az ukrajnai harcra. A kiszivárgott dokumentumok szerint egyre erősebb a kapcsolat Moszkva és az USA által terrorista csoportnak minősített Huzi lázadó csoport között. Eközben az orosz és az ukrán dróntámadások éjjel is folytatódtak, Recep Tayyip Erdogan pedig hétfőn Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyal, ahol a béketörekvésekről is szó lesz. Vasárnapi háborús híreink.
Ez az interneten terjedő pletykák cáfolata
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSD) vasárnap bejelentette, hogy az amerikai, brit, francia és német nagykövetség alkalmazottai nem hagyták el Ukrajnát.
Valótlanok azok az információk, amelyek szerint az amerikai, brit, francia, német nagykövetség alkalmazottai, valamint Belgium, Hollandia és a skandináv országok képviselői elhagyták Ukrajnát.
– jelentették be X-en.
Az üzenetet válaszul tették közzé a közösségi oldalakon megjelent nyilatkozatokra, miszerint Ukrajna több partnerországának nagykövetségi alkalmazottai állítólag elhagyták Ukrajnát.
Harkivban folytatódnak az evakuálások
Oleh Syniehubov, a harkovi régió kormányzója kijelentette, hogy május óta közel 22 ezer lakost evakuáltak Harkiv régióból, és sokkal több lakost evakuáltak a frontvonalak közelében lévő településekről.
Folytatjuk a kiürítési erőfeszítéseket, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt biztonságba helyezzük
– mondta Zinehubov. (Kijev Független Újság)
Az orosz elnök szóvivője szerint a Nyugat provokatív volt
Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivője szerint az Oresnyik rakétarendszer használata nem a konfliktus eszkalációja, hanem válasz a nyugati eszkalációra.
„Nyugati rakétákat használtak nyugati csapatok részvételével, és Putyin azt mondta, hogy sajnos katonáink meghaltak a Kurszk régióban, ami nem eszkaláció, hanem reakció a Nyugat által okozott eszkalációra” (TASZSZ)
Párizs titkos fegyvere: korlátlan, 500 km-es hatótávolságú rakétákat kaphat Ukrajna
Franciaország nem húz „vörös vonalat” Ukrajna támogatásában. Mint mondta, Ukrajna legálisan akár orosz területen is használhat önvédelemre francia gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákat – hangsúlyozta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a BBC-nek adott exkluzív interjújában. Azt azonban nem erősítette meg, hogy ilyen fegyvereket bevetettek volna. Kijelentése új dimenziót ad a nyugati támogatás kérdéséhez.

Zelenszkij megdöbbentő bejelentése: Oroszország 800 légibombát és 460 drónt telepített az elmúlt napokban
Az orosz-ukrán háború új fejezetében Ukrajna ismét légicsapások célpontja lett. Az ukrán légvédelem jelentős sikereket ért el a támadások visszaverésében, de az ország vezetése több erőfeszítést kért a civilek védelme érdekében. Az éjszakai dróntámadások Kijevet is érintették, bár károkról nem számoltak be.

Azonosítatlan repülő objektumok kulcsfontosságú NATO-bázisok felett: fokozott riasztás aktiválva
Az Egyesült Államok Légiereje (USAF) megerősítette, hogy az elmúlt napokban három brit légibázison észleltek azonosítatlan repülőgépeket. Bár nem világos, hogy a drónok jelentenek-e veszélyt, a hatóságok szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet – írja a BBC.

Hogyan sértik meg a szankciókat adóhézagokkal
A Financial Times elemzése szerint az Egyesült Királyság által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellenére 2024-ben 134 millió dollár értékben érkeztek áruk a brit tengerentúli területekről Oroszországba. A brit kormány jelenleg szigorítja az átláthatóságot az érintett területeken.

Váratlan fordulat az orosz katonai vezetésben – Moszkva kiiktatja az egyik legfontosabb embert
Jelentős változások történtek az orosz hadsereg vezetésében az ukrán fronton: a hírek szerint elbocsátottak egy magas rangú tábornokot, miután hamis jelentéseket adott a harcok előrehaladásáról. Ez az esemény rávilágított az orosz katonai vezetés belső feszültségeire és a háború előmozdításának nehézségeire.

Oroszország nyugati alkatrészekkel öl embereket: megdöbbentő részleteket tár fel az észak-koreai rakétákkal kapcsolatban
Ukrán és nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy Oroszország egyre több észak-koreai ballisztikus rakétát telepít Ukrajna ellen, miközben nyugati alkatrészeket építenek be ezekbe az eszközökbe.

Oroszország terroristákat telepít a közel-keletről a frontra, Türkiye-NATO találkozót tartanak – vasárnapi háborús hírünk
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy légvédelmi rendszere 34 ukrán drónt semmisített meg az éjszaka folyamán, köztük 27-et az Ukrajnával határos Kurszk régió felett. beszámolt arról, hogy a minisztérium nem említette Kurszk kormányzójának korábbi nyilatkozatát, miszerint két „ukrán rakétát” semmisítettek meg a térségben.
Az ukrán hadsereg ugyanakkor arról számolt be, hogy légvédelmi egységei több mint 10 orosz drónt semmisítettek meg egy Kijev elleni éjszakai támadásban.
„Az UAV-k különböző irányokba repültek Kijev felé” – mondta Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője. A légiriadó több mint három órán át tartott a városban.”
A konfliktus eszkalációját mutatta, hogy Oroszország csütörtökön egy új hiperszonikus közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával, az Oresnyk-kal támadta meg Ukrajnát. Ez válasz volt arra, hogy Kijev amerikai és brit rakétákat telepített Oroszország ellen.
Szerint a diplomáciai fronton is vannak megmozdulások:
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában fogadja Mark Rutte NATO-főtitkárt, hogy megvitassák az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit.
Egy török tisztségviselő szerint a tárgyalásokon szó lesz a NATO-szövetségesek és a katonai szövetség közös terrorizmus elleni harcának védelmi beszerzései előtt álló akadályok elhárításáról, valamint az ukrajnai béketörekvésekről is.
Türkiye, bár elítéli az orosz inváziót és támogatja Ukrajna területi integritását, ellenzi a Moszkva elleni nyugati szankciókat. Erdogan úr a közelmúltban bírálta az Egyesült Államok döntését, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú rakétákat indítson Oroszországon belül. A török elnök szerint ez súlyosbítja a konfliktust.
Moszkva szerint az USA és szövetségesei közvetlen konfliktusba lépnek Oroszországgal azzal, hogy zöld utat adnak Ukrajnának a nyugati rakéták orosz területen történő telepítéséhez. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden jóváhagyta azokat a politikai változtatásokat, amelyek célja, hogy csökkentsék azt a küszöböt, amelynél Oroszország nukleáris fegyvert használhat egy hagyományos támadásra válaszul.
Eközben Oroszország egy másik idegen hatalom zsoldosait telepíti a frontvonalra, miután egy hónappal ezelőtt észak-koreai katonákat toborzott a harcra.
Az orosz hadsereg jemeniek százait toborozta, hogy Ukrajnában harcoljanak egy árnyékos embercsempész-hálózatban, rávilágítva a Moszkva és a húti lázadó csoport közötti kapcsolatokra. A Financial Times (FT) beszámolója szerint a jemeni újoncok magas fizetés és orosz állampolgárság ígéretével érkeztek, de amikor megérkeztek Oroszországba, katonai szolgálatra kényszerítették őket, és rövid idő után a frontvonalba küldték őket képzés.
Ennek eredményeként az ukrajnai konfliktusban új külföldi csapatok vettek részt, köztük jemeni, nepáli és indiai zsoldosok, valamint reguláris észak-koreai csapatok.
Az FT által látott dokumentumok szerint a toborzást az Abdulwali Abdo Hassan al-Jabri által alapított és Ománban bejegyzett huthi cég irányította. A beígért állások, például „biztonsági” vagy „mérnöki” pozíciók helyett szerződéseket kényszerítenek a jemeni férfiakra, és sok esetben el sem tudják olvasni a szerződéseket, mert oroszul vannak megírva. A huthi kapcsolat megerősíti, hogy a jemeni polgárháborúban Irán által támogatott csoport erősíti kapcsolatait Moszkvával, miközben az orosz-nyugati konfliktus egyre több fronton terjed.
2024 januárja óta az Egyesült Államok a Houthi lázadók néven ismert Ansarallahot különlegesen kijelölt globális terrorista csoportként jelölte meg.
Amerikai diplomaták figyelmeztetnek az orosz-huzi együttműködés mértékére, beleértve a fegyvereladásokat és a rakétatámadások célzott adattámogatását.
A huthi lázadók 2023-ban rakétatámadásokkal fenyegetik a globális ellátási láncokat a Vörös-tengeren, most pedig a jemeni zsoldosok toborzása Ukrajnában jelzi, hogy az oroszországi konfliktus milyen méreteket ölthet a Közel-Keleten.
A jemeni újoncok helyzetét emberi jogi szervezetek és a nemzetközi Jemeni Diaszpóra Koalíció is figyelemmel kíséri. Bár néhányuknak sikerült elhagyniuk Oroszországot és visszatérniük hazájukba, sokan továbbra is a frontvonalban Ukrajnában vagy oroszországi kiképzőbázisokon maradnak.