A legmeglepőbb tények a Neptunuszról

A tudósok matematikailag kiszámították a Neptunusz létezését: nem kellett megfigyelésekkel vagy drága műholdak felbocsátásával felfedezni. A technológia fejlődése azonban lehetővé tette néhány csodálatos felfedezést a bolygóról. A Smithsonian Magazine megosztotta a legszokatlanabb tényeket a Neptunusszal kapcsolatban.

A Neptunusz valójában nem sötétkék

A Neptunust kék színe miatt az óceán istenéről nevezték el… De valójában ennek a bolygónak az árnyéka a tenger közelében sincs. A Voyager 2 fotóin egyébként a képfeldolgozás során színkorrekciót végeztek, hogy tisztábban mutassák a felhőmintákat. A legújabb tudományos munkák megváltoztatták a színtelítettséget, és kimutatták, hogy valójában a Neptunusz színe jobban hasonlít az Uránusz halványzöldjéhez.

Referenciaként a Neptunusz színét légkörének metántartalmából kapja. Ez a gáz tökéletesen elnyeli a vörös fényt a látható spektrumban, és a kék fényt is szórja. Az Uránusz is tartalmaz metánt, sőt még többet is, de kék fényességét a légkör felső rétegeiben lévő köd kimossa.

Szörnyű időjárás uralkodik a Neptunuszon

A legnagyobb viharok a gázóriások felszínén tombolnak, de a szélsebesség rekordját a Neptunusz tartja. A légáramlatok áttörik a hanggátat, és körülbelül 2400 km/órás sebességre gyorsulnak fel, ami körülbelül ötször erősebb, mint a Földön valaha mért legerősebb szél.

Honnan jönnek ezek a szuperszonikus szelek? A tudósok még mindig nem tudnak biztosat mondani. A Naptól való távolsága miatt a Neptunusz nem kap elég fényt a szeles időjárás támogatásához, ezért egyes szakértők úgy vélik, hogy a probléma a bolygó belső magjában rejlik. Úgy gondolják, hogy energiaforrásként szolgál az időjáráshoz. De ismétlem, jelenleg senki sem tudja pontosan, mi történik a Neptunuszban – négyszer vastagabb, mint a Föld.

A Neptunusz holdjáról vízgőz sugárzik

A csillagászok a Neptunusz 16 holdjának létezését dokumentálták, és közülük a legnagyobb a Triton a legfurcsább. Nem nagyon hasonlít más holdakra, mivel eredetileg a Kuiper-öv objektuma volt, mielőtt a Neptunuszhoz vonzódott volna. Amikor először megjelent, a Triton minden bizonnyal káoszt okozott a műholdak között, és számos ütközéshez vezetett, amíg új pályát nem találtak. Nem magyarázható más módon a Triton forgása a többi holddal ellentétes irányban.

Ezenkívül a Voyager 2 sok kilométernyi felhőt rögzített a Triton felett. Egyes szakértők azt gyanítják, hogy a Triton sarki sapkájának napfény általi felmelegedése következtében jelennek meg: előbb-utóbb annyira megnő a nyomás, hogy vízrobbanás következik be. Mint a mikrohullámú sütőben melegített popcorn.

A Neptunusz tele van furcsaságokkal és foltokkal

A Jupiternek van Nagy Vörös Foltja, de unokatestvére a Neptunuszon található. A Voyager 2, miközben a bolygó körül keringett, észrevett egy tölcsért a felhők között: a tudósok „A Nagy Sötét Foltnak” nevezték el. Később azonban, amikor a Hubble-teleszkóppal megpróbálták megtalálni ezt a tölcsért, a csillagászok nem tudták megtalálni azt a helyet.

Összességében 1994 óta legalább öt hasonló folt jelent meg a Neptunusz felszínén. Lehet, hogy a felhők felső rétegei elválnak egymástól, feltárva az alatta lévő sötét rétegeket. Ezenkívül a tudósok foltokat észleltek a Neptunusz féltekén, és gyakran fényes felhők veszik őket körül – a viharokon átfújó szelek terméke, amelyek a metánt kristályokká fagyasztják.

A Neptunusz mágneses tere egy rémálom

A Naprendszer számos bolygójának mágneses tere homályos homokóra alakú, de a jégóriások eltérnek ettől a mintától. A Neptunusz az egyik kivétel. Először is, mágneses tere olyan, mint egy medúza, amely véletlenszerűen lengeti csápjait. Ha más bolygóknak tiszta mágneses tengelye van a magon keresztül, a Neptunusz tengelye nemcsak hogy nem megy át a bolygó középpontján, de nem is hatol át rajta. Úgy tűnik, hogy a mágneses tengely valahol a bolygó belsejében van „eltemetve”, a sarki sapka és az egyenlítő között.

A Neptunusz köpenye szuperszonikus jégből áll: se nem folyékony, se nem szilárd. A mozgékony ionok felelősek a bolygó furcsa mágneses mezőjéért. A Neptunusz magnetoszférája lényegében a köpeny egy rétegében található, nem a magban, ezért a bolygó nem követi a megállapított központi szabályok szabályait.