A francia kormány összeomlott, a miniszterelnök megbukott
Michel Barnier francia miniszterelnök elvesztette a bizalmatlansági szavazást, ami lényegében a francia kormány összeomlását okozta.
Ez az esemény mindenképpen történelminek mondható, mert 60 éve, hogy a parlamentben benyújtott bizalmatlansági indítvány miatt megbuktattak egy francia miniszterelnököt.
A miniszterelnök menesztését az összesen 574 képviselőből 331 képviselő támogatta, jelentős többséggel.
Michel Barnier miniszterelnöki mandátuma kivételesen rövid volt: 2024. szeptember 5-én töltötte be a miniszterelnöki posztot.
A Michael Barnier vezette francia kormány az összeomlás szélére került, mert a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a költségvetésről. Barnier költségvetési javaslatában 60 milliárd euró csökkentését tervezte adóemelésekkel és szociális kiadások csökkentésével. A csomag a lakossági energiatámogatásokat és a nyugdíjköltségeket érinti, de a kivonások leginkább a cégeket sújtják, többek között az energiaválságban bevezetett állami támogatások részleges eltörlése volt, amit az Európai Központi Bank már régóta szorgalmaz.
Különféle okok miatt egyetlen ellenzéki csoport sem támogatja a megszorító politikát, a holtpont vége a kormány távozása.
A bizalmatlansági indítványt szélsőjobboldali és baloldali pártok is megszavazták.
Annyi bizonyos, hogy Franciaország jelenleg súlyos válsággal néz szembe: Jövő júniusig nem lesznek előrehozott választások, jóváhagyott költségvetés nélkül. A végrehajtó hatalom Emmanuel Macron kezében lesz, aki kinevezhet új kormányt, de nem dönthet a parlamenti szavazást igénylő kérdésekben.
Marine Le Pen, a Nemzeti Paktum vezetője kijelentette, hogy nem tartja győzelemnek Barnier leváltását, de „meg kell védeni az embereket” a megszorításoktól. Eközben a baloldali pártok bírálták Barnier gazdasági tervét és kompromisszumképtelenségét.
Maga Michael Barnier mondta: Nem hiszi, hogy az ország instabilitása köti össze a parlamenti képviselőket, a mostani döntésnek kaotikus következményei lesznek a francia gazdaságra nézve.
A jelenlegi francia politikai válság túlmutat a párizsi parlamenti viták és hatalmi játszmák szokásos forgatókönyvén. A helyzet súlyos és hosszú távú következményekkel fenyeget nemcsak az ország politikai rendszerére, hanem az ország gazdasági jövőjére is. Az államadósság soha nem látott magasságba ugrott, a koronavírus-járvány után a GDP 120 százalékára emelkedett, majd a harmadik negyedévben 110 százalékra esett, miközben az Európai Bizottság szerint az idei gazdasági növekedés elérheti az 1,1-et. 1,2%, és a politikai határok mélyebbek, mint valaha.
Michael Barnier arra számít, hogy a költségvetési válság idén nem oldódik meg, és kudarca miatt sem oldódnak meg Franciaország gazdasági problémái.