A teknősöktől az őskori szivacsokig: az állatvilág hosszú életű lényei
Az emberi élettartam elhalványul egyes állatok képességeihez képest. A százévesek a vadonban ritkák, de akik a mai napig életben maradtak, azok nyertek az evolúciós lottón. A History.com portál a Föld leghosszabb életű állatairól beszél.
Meztelen vakondpatkány (30 éves)
Egy vakondpatkány 30 éves élettartama nem hangzik lenyűgözőnek, de összefüggésben tízszer tovább él, mint bármely más rágcsáló. Például a patkányok általában két-három évig élnek, míg a legidősebb meztelen vakondpatkányok 37 évig élnek.
Miért élnek ilyen sokáig? Először is, a vakond patkányok kevésbé érzékenyek a rákra, ami az idősebb állatok vezető haláloka. A meztelen anyajegy patkányok bőre magas koncentrációban termel hialuronsavat, amely egy erős gyulladáscsökkentő, amely a rák ellen is gátolja. Ezenkívül a vakond patkánysejtek riboszómái ritkán követnek el hibákat a fehérjék előállítása során.
Óriás teknős (100-200 éves)
A Seychelle-szigeteken található Aldabra-szigeten élő óriásteknősök a bolygó legnagyobb és leghosszabb életű fajai. Korábban a tudósok ezeknek a teknősöknek a hosszú élettartamát a nagyon lassú anyagcserének tulajdonították, de a tudományos közösség most úgy véli, hogy más genetikai és biológiai folyamatok is szerepet játszanak. Az óriásteknősöknek szinte nincs ragadozója a vadonban. És mivel gyakorlatilag nincsenek veszélyeztetve, fejlődésük jelentősen eltér a legtöbb más fajétól.
Az óriásteknősök soha nem hagyják abba a növekedést és a szaporodást – sőt, soha nem öregszenek. Ma a legidősebb óriásteknős egy Jonathan nevű hím, aki 1832-ben született.
Bálna (több mint 200 éves)
Bár az óriásteknősök tartják a rekordot a szárazföldi állatok között, az igazán hosszú életű lények az óceán mélyén élnek. Így az emlősbálnának van a leghosszabb mája az emlősök közül, amely több mint 200 évig él.
A hatalmas bálnák nevét jellegzetes fejformájukról kapták, amely jégtörőként működik az északi-sarkvidéki vizeken. A tudósok soha nem találtak rosszindulatú daganatokat a bálnákban – lehet, hogy teljes immunitásuk van a rákkal szemben. Ezen kívül a bálnák nagyon jól képesek „megjavítani” saját DNS-üket hibák és mutációk nélkül, ami segít elkerülni számos korral összefüggő betegséget.
Grönlandi cápa (több mint 400 éves)
A tudósok régóta gyanítják, hogy a grönlandi cápa az egyik leghosszabb életű cápafaj. Az óriáshal egész életét mély sarkvidéki vizekben tölti, lassan mozog, és még lassabban nő, kevesebb mint 1 cm évente. A szakértők azonban csak 2016-ban tudták kiszámítani ezen óriások hozzávetőleges életkorát.
Általában a cápa korát a gerincén lévő „gyűrűk” határozzák meg, de a grönlandi cápa testén nincs kemény szövet. A tudósoknak szén-dioxid kormeghatározást kellett alkalmazniuk, amelyet általában az elhalt szerves anyagok azonosítására használnak. A grönlandi cápák egy különleges, le nem bomló fehérjével születnek a szemükben: az eredmények szerint 400 éve születhetett e faj legidősebb képviselője. Valójában ezek a cápák csak 150 éves korukig érik el az ivarérettséget.
E halak, valamint sok más hosszú életű faj hosszú élettartamának titka a rák elleni küzdelemben rejlik. A grönlandi cápa genomja kétszer akkora, mint az emberé, és több olyan gént tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a DNS-javításban és a daganatok elnyomásában.
Óceáni Vénusz (több mint 500 éves)
A levesek készítéséhez általában használt kis kagyló valójában az egyik legrégebbi faja a Földön. A Vénusz az Atlanti-óceán északi részén él, ahol a halászok csak kifejlett, legalább 60 éves kagylókat gyűjtenek. Valójában azonban még tovább élnek: a legidősebb talált egyed 507 éves volt. Vagyis ezt a puhatestűt a Ming-dinasztia idején találták meg Kínában, a 14. században.
Hatsugaras szivacs (11 000 év)
A korallok és szivacsok nem feltétlenül esnek az „állat” definíciójába, de ez nem igaz. Igen, statikus, de még mindig élő lények, és a Föld legősibb lényei közé tartoznak. A hatsugaras szivacsoknak finom, finom, tiszta kvarcból készült csontvázuk van, amelyek 650 millió évvel ezelőtt, még a dinoszauruszok előtt jelentek meg. A tudósok azt hitték, hogy régen kihaltak… 1987-ig Kanadában egy szivacsot találtak az óceán mélyén. 2012-ig senki sem tudta meghatározni a korát, de a kvarcrétegek összetételének tanulmányozása kimutatta, hogy a szivacs körülbelül 11 000 éves volt.