A tudomány legfontosabb eseményei 2024-ben: az év eredményei
2024-ben számos, a tudomány számára fontos esemény történt, jó és rossz egyaránt. A Smithsonian magazin az év során bekövetkezett legjelentősebb eseményekről, eredményekről és természeti katasztrófákról beszél.
A tudósok teljes térképet állítottak össze a kifejlett gyümölcslégy agyáról
A gyümölcslégy agya akkora, mint egy mák, de valós történelmi munkára lenne szükség, hogy részletesen feltérképezzük. Önkéntesek százai és egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett mesterséges intelligencia-modell több ezer, gondosan megszerkesztett agyszakasz tanulmányozásán dolgozott. Októberben azonban erőfeszítéseik meghozták gyümölcsüket – egy kilenc oldalas tanulmány a Nature folyóiratban, amely a gyümölcslégy agyának első térképét írja le.
A diagram körülbelül 140 00 idegsejtet mutat be 8453 különböző típusból és több mint 54,5 millió szinaptikus kapcsolatot. A légy agyában lévő szinapszisok nyomon követésével a tudósok már kezdik megérteni a szerv egyes részeinek működését. Megalkották egy modellagy számítógépes változatát, és különféle ingereknek vetették alá. A mesterséges intelligencia ugyanúgy reagál, mint egy igazi légy: amikor édes szagot érez, a modell aktiválja azt az agyi régiót, amely az orrért felelős.
Miért fontos ez? Mert jó néhány hasonlóság van az emberi agy és a gyümölcslégy agya között. Az emberben megbetegedést okozó gének közel 75%-a a legyekben is megtalálható. Tehát az agyszerkezetük tanulmányozása segíthet megérteni saját agyunk szerkezetét. A gyümölcslegyek énekelnek, berúgnak, és nem tudnak aludni a koffein miatt – emberibbek lehetnek, mint gondoltuk.
2024 az eddigi legmelegebb év
Vezető időjárási és éghajlati szervezetek szerint 2024 elhomályosíthatja a 2023-as minden idők hőmérsékleti rekordját. Szinte minden hónapban rekordmelegről számol be a média. 2023 júniusától 2024 szeptemberéig, azaz 16 egymást követő hónapon keresztül, a globális átlaghőmérséklet minden hónap történeti adatai. A Föld 2024-re az iparosodás előtti idők óta először melegedhet 1,5 Celsius-fok fölé.
A globális felmelegedés tovább növekszik, mivel az olaj, a gáz és a szén elégetése során üvegházhatású gázok szabadulnak fel. A légkör szén-dioxid-koncentrációja 50%-kal nőtt 1750 óta, és hamarosan újabb rekordot dönthet. A gleccserek olvadnak, az óceánok felmelegednek, a tengerszint emelkedik, és a szélsőséges időjárási katasztrófák súlyosbodnak.
Két vihar pusztított az Egyesült Államok délkeleti részén
A 2024-es atlanti hurrikánszezon nyáron kezdődött a Beryl, Debbie és Francine hurrikánokkal, de az Egyesült Államok ősszel sújtott igazán, amikor két erős vihar pusztított az ország délkeleti részén. Helena szeptember 26-án lecsapott Floridára, és észak felé mozdult, mindent elpusztítva, ami útjába került. A vihar sárfolyásokat okozott, elpusztította az állatok élőhelyeit, emberek millióit fosztotta meg az áramtól, és egész városokat árasztott el. Hat állam lakosságának áldozatai meghaladták a 200-at, így a Helena a legerősebb vihar Katrina óta. És közvetlenül ezt követően, október 9-10-én a Milton hurrikán áthaladt Floridán.
E viharok jellemzői a globális felmelegedés viharokra gyakorolt hatását tükrözik. Minél melegebb a hőmérséklet, annál gyorsabban erősödik a vihar. Helena hihetetlenül gyorsan nőtt fel, Milton pedig még gyorsabban nőtt fel. Egy nap alatt trópusi viharból 5-ös kategóriájú viharrá változott. Ezenkívül a tudósok azt találták, hogy a melegedő éghajlat miatt a Helenából származó eső 10%-kal erősebb.
Ambiciózus űrmisszió életjelek után kutat az Európán
2024. október 14-én a NASA felbocsátotta az Europa Clippert: egy szondát, amelyet arra terveztek, hogy tanulmányozza az Európát, a Jupiter negyedik holdját, a Naprendszer legrégebbi bolygóját. És bár az óriások nagy holdjai közül sok a geológiai aktivitás jeleit mutatja, a NASA érdeklődik az Európa iránt, mert az óceán életet rejthet.
Ám az Europa Clippernek nem szabad idegeneket találnia: a csillagászokat az érdekli, vajon az Európa-körülmények alkalmasak-e az élet létezésére. Ennek kiderítésére az űrhajót spektrométerrel, porelemző műszerekkel, hőkamerákkal, mágneses műszerekkel és radarral látták el. A „vas” segít a szondának megtalálni a fokozott aktivitású foltokat, tanulmányozni a szerves vegyületeket, és új részleteket tud meg az Európa óceánjáról.
Izlandot megrázta egy vulkánkitörés
Remegés aggasztotta a tisztviselőket az izlandi Grindavik város közelében tavaly októbertől. Miután a földrengés egy lehetséges vulkánkitörést hirdetett, az embereket evakuálták. Decemberben láva tört ki a felszínre, de a tevékenység ezzel még nem ért véget. Forró rock hullámai törnek ki januárban, februárban, májusban, augusztusban és novemberben – hét kataklizmatikus esemény mindössze egy év alatt.
Izlandon nem újdonság az ilyen természeti jelenségek: az ország ötévente legalább egy vulkánkitörést tapasztal. A déli régió azonban mostanában csendes volt – az utolsó feljegyzett vulkáni tevékenység 1200-ban volt. Grindavik lakossága aggódott városukért, amikor a tudósok a korai településre siettek, szétszórtan információkat gyűjteni. Például felfedezték, hogy a különböző kitörésekből kiömlött láva hasonló kémiai összetételű – valószínűleg valahol mélyen a föld alatt voltak összekötve.
A madárinfluenza megfertőzi a teheneket és a gazdákat
A H5N1 madárinfluenza, amelyet először 1996-ban azonosítottak, vadon élő és házimadarakat fertőz meg. 2020-ban azonban olyan mutáción ment keresztül, amely fertőzőbbé tette a szarvasmarhák körében. A betegség Európán, Ázsián és Afrikán túl Észak- és Dél-Amerikáig terjedt, és sok nehézséget okozott a gazdálkodóknak. 2022-ben a szakértők feljegyezték az első fertőzéses eseteket emlősöknél. És most, 2024-ben az Egyesült Államokban a tejelő tehenek a madárinfluenza áldozataivá váltak.
16 államban legalább 800 állomány fertőződött meg a H5N1 törzzsel. A szakértők még madárinfluenzát is találtak a bolti tejitalokban, de az egészségügyi tisztviselők biztosak abban, hogy a pasztőrözés elpusztítja a vírust. Más szóval, csak a nyers tej számít potenciálisan veszélyesnek.