Izraelben több száz arany- és ezüstpénzből álló kincset találtak

A régészek egy 364 arany- és ezüstpénzből álló kincsesbányara bukkantak egy középkori zsinagóga romjai közelében, Izraelben, a Galileai-tenger közelében. Erről a Live Science számolt be.

A kiadvány szerint az érmék két tégelyben voltak, az épület leomlott fala alá rejtve.

A kutatók megállapították, hogy a talált érmék nagy részét a Velencei Köztársaság és Mamljukov szultán idején verték. Ugyanakkor a legkorábbiak Dow Francesco Dandolo (1329–1339), a legújabbak pedig Francesco Foscari (1423–1457) korszakából származnak. Néhány mameluk érme a 15. század első feléből származik, amikor al-Ashraf Barsbai szultán (1422–1438) uralkodott.

Nem tudni, miért hagyták hátra az érméket a zsinagógában. Az egyik verzió szerint a pénz az épület javítására szánt adomány volt, a másik szerint ez az eladó kincse, aki valamiért nem vette át. Arról is van vélemény, hogy a pénz a zarándokoké lehet, akik Avvakum próféta közeli sírjához tartottak. Ismeretes, hogy a 15. század második felében a zsinagóga hanyatlásnak indult és elhagyatott.

Korábban a Haifai Egyetem és a Zinman Régészeti Intézet tudósai a Jordán folyó völgyében végzett ásatások során egyedülálló kincset fedeztek fel, amely körülbelül 160 érméből áll. Az út menti állomás tervezett helyén végzett ásatások során találták meg őket. A tudósok felfedezték, hogy az érméket ie 80/79-ben verték. e. -Ján Sándor uralkodásának 25. évében (Kr. e. 126–76) – JUDÁBÓL a Hasmone-dinasztiából.