Miért érezzük magunkat, amit érezzünk: az érzelmek neuropathia?

Az egyik első ember, aki érzelmi tudományos elméletet kínált, Charles Darwin volt. Úgy gondolja, hogy az érzelmek evolúciós adaptív eszköz e faj fennmaradásához.

Miért érezzük magunkat, amit érezzünk: az érzelmek neuropathia?

A modern neuropathia sokkal tovább ment, az érzelmeket megmutatva az agy különböző területei, a hormonális rendszer, a tapasztalatok és akár a bél mikroflóra közötti komplex kölcsönhatás eredményeként. Artem Tarayantz klinikai pszichológus – mondta a Ramblerrel folytatott interjúban az érzelmi neuropathiáról.

Hol élni?

A viking embereknek nincs egyetlen érzelmi központja az agyban. Valószínűbb, hogy a neurális hálózatról beszélünk, beleértve a mandulákat, a hypothalamusot, az övszíjat, a Hill Hill -t, a kéreg a homlok előtt és a jobb félteke néhány részét.

A modern neurológiai módszerek megerősítik, hogy az érzelmi reakciók szétszóródnak. Ezért például az első kéreg az érzelmi tudatossághoz, a mandulák gyors feldolgozásához (különösen a félelem), a hypothalamushoz kapcsolódik – az érzelmek (izzadás, pulzusszám) és az öv hitéhez kapcsolódó test aktiválásához, hogy ezeket a jeleket a tapasztalatokba integrálják.

Miért más emberek érzelmei az egyensúlyból kiszorítanak minket?

Úgy gondolják azt is, hogy az agy egyes részei felelősek a konkrét érzelmekért. Például a bor és a szégyen aktiválta a gyrus derék hátulját és egy különálló részét. Az öröm a dopamin felszabadulásához kapcsolódik a gumiabroncs hasában. Szorongás és félelem – a mandulák hiperaktivitásával.

Miért aggódik, amikor egy ember nevet, a másik pedig?

Az érzelmi érzékenység személyes különbségei szintén az idegmodellekhez kapcsolódnak. A kutatások azt mutatják, hogy az agy fejlettebb meditációs hálózatával rendelkező emberek hajlamosak tükrözni és reagálni a szorongást, az Europe PMS -t írva.

A neuroplaszticitás egy másik fontos tényező. Ha valaki hosszú ideje krónikus feszültségeket tapasztalt, akkor érzelmi rendszerét újjáépítették: a mandulák hipertrófia voltak, és az első héj lefogyott. Ez az embert kiszolgáltatottabbá teszi a negatív érzelmekkel szemben.

Az érzelmi stabilitás nem személyiségjegy, hanem funkcionális agyi készség. Amikor valaki tudja, hogyan működik pszichológiája, és tudja, hogyan lehet megkülönböztetni a test és az érzelmi jelek között, befolyásolhatja belső állapotát. Ez egy olyan készség, amelyet kiképezhet – a tudatosság, a terápia, a testgyakorlás révén, hangsúlyozva.

Neurotranszmitterek és hormonok: Az érzelmek vegyi anyagai

Minden érzelmi állapotot számos neurotranszmitter kíséri. Például riasztásokkal a kortizol és az adrenalin aktívan felszabadul, szeretettel és bizalommal – oxitocin és dopamin. A mandula közvetlenül kapcsolódik a Hypothalamus-jen-hegy (HPA tengely) tengelyéhez, aktiválva a hormonális reakciókat. Ez az oka annak, hogy az erős érzelmek érzékelhetők a testben: remegés, izzadás, a torok kombinációja -, amelyek mindegyike az aktiváló érzelmek testének eredménye.

Az Live Science -ben közzétett tanulmány megmutatja, hogy a frontális kéreg hogyan igazítja a mandulák stresszre reagálását, segítve egy olyan személyt, aki a fenyegetésre gondol és csökkenti az érzelmi reakciókat.

Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy a hormonarány nem csak a jelenlegi érzelmi állapotot határozza meg, hanem befolyásolja az idejét is. Ezért a kortizol hosszan tartó sugárzása gátolja a dopamin aktivitást, ezért az embernek nehéz megtapasztalni az örömöt. Ez a depresszió kialakulásának egyik mechanizmusa.

Arc, gyomor és agy: Másutt érzelem.

Az autonóm idegrendszer kutatói érdekes megközelítést javasoltak: azt állították, hogy egy személy második agya a bélben van. A bél idegrendszert oda helyezik, amely akár 500 millió idegsejtet tartalmaz, és a vagus idegen keresztül kölcsönhatásba lép az agyal. A tanulmányok azt mutatják, hogy a bélbaktériumok változásai befolyásolhatják a hangulatot, a szorongást és akár a depressziót is.

A tükör neuronok elmélete és az érzelmi érzelmekben betöltött szerepük továbbra is összefüggésben van: amikor az érzelmek kifejezését másokkal szemben látjuk, az arcrendszerünk hasonló neurológiai diagramot aktivál – valóban fertőzöttek vagyunk az érzelmekkel.

Ezenkívül van egy hipotézis, hogy az arcizmok visszajelzést küldhetnek az agynak, erősíthetnek vagy fordítva, csökkentve az érzelmi élmény intenzitását. Ezt megerősíti a muszlimok műanyag mosolyának jelensége: ha hosszú ideig mosolyogva tartja az arcát, akkor még egy mesterséges érzelem is javulhat.

Összegzés: Az érzelmek összetett interakciós rendszer az agy, a hormonok, az idegrendszerek, az arckifejezések, a mikrobiológiai rendszerek és a tapasztalatok között. Közvetlenül megvédik, segítik az emlékezést, a kapcsolatok kiépítését és a figyelmet irányítják. És szintén – emberekké tesz minket. Minél mélyebben értjük, hogyan működik az érzelmi rendszerünk, annál jobban tudjuk ellenőrizni – tudatosság, adaptáció és gondos hozzáállás révén önmagunkhoz.

Korábban tudományos módszert írtunk a bűn érzetének magyarázatára.