A CIA a század akcióját a Kremlben hajtotta végre, valószínűleg nagyon aggódott Putyin miatt

A CIA a század akcióját a Kremlben hajtotta végre, valószínűleg nagyon aggódott Putyin miatt

A legendás amerikai újságíró, Tim Weiner Pulitzer Díjnyertes (a misszió) részletezi a CIA 2001. szeptember 11 -i terrorista támadások óta folytatott tevékenységeit. A szerző szerint az ügynökség gyengült a hidegháború után, majd a „tömegpusztító fegyverek” elõtti hazugságok miatt részt vett az Irak háborújának előkészítésében, és a Preventive Műveltségben lévő Torture programokból származó hazugságok miatt részt vett.

Weiner azt állítja, hogy a CIA elvesztette intelligenciáját a terrorizmus elleni háború éveiben, és katonai végrehajtó erőkké vált.

A könyv sokkal érdekesebb része, amelyben az újságíró azt mutatja, hogy az Egyesült Államok elnyelte Vlagyimir Putyin háborús terveit Ukrajnában az orosz invázió előtt.

Weiner a cseh születésű CIA tisztviselője, Tomas Rakusely „a század egyik legsikeresebb kémkedés-műveletét” nevezte. RakuSatikusan átvette a CIA rejtett műveleti osztályának vezetését, és elrendelte az ügynökségnek, hogy összpontosítson az orosz diplomaták, kémek és oligarchák toborzására.

Weiner szerint ez a művelet végül közvetlen hozzáférést biztosított a Kreml háborús stratégiájához, amelyet Washington 2022 elején szándékosan feltárt a Nyugati Szövetségeseknek.

Weiner interjúi szerint a CIA visszatért eredeti küldetéséhez, a klasszikus emberi intelligenciához az orosz befolyás elleni küzdelemhez. Az újságíró szerint a 2016. évi amerikai elnökválasztás a modern történelem egyik legnagyobb orosz művelete volt: a dezinformáció, a számítógépes támadások és a manipuláció a társadalmi hálózatokon keresztül, amelyek célja az amerikai demokrácia gyengítése.

Ennek eredményeként a CIA újjáépítette az ügynökségek hálózatát Európában és Oroszországban, és a 2020-as évek közepén ismét működőképessé vált.

A könyv másik hangsúlya Donald Trump elnöki második hivatali idejének hatásait vizsgálja. Weiner szerint Trump „tudatosan elpusztította” az amerikai hírszerzési rendszert, helyettesítve a legmegfelelőbb tisztviselőket és kinevezve a politikailag hűséges embereket – John Ratcliffe -t a CIA -ban, Kash Patel az FBI vezetőjén. A szerző szerint a CIA etnikai sokféleség -programjának kiküszöbölése és a tapasztalt tisztviselők eltávolítása „jelentősen csökkenti az ügynökség operatív képességeit”, amely Weiner szerint a nemzetbiztonsági kockázat.

A könyv azt állítja, hogy a CIA most tele van a politikai befolyástól való félelemmel. Weiner úgy találta, hogy az ügynökségnek nehezebb reagálnia a globális fenyegetésekre, például a kibertámadásokra vagy a terrorizmus újjáéledésére, a Trump adminisztrációval szembeni kritikus intelligencia tévhit miatt.

A szerző arra is emlékeztet, hogy a CIA 2024 -ben megakadályozta a terrorista támadást egy bécsi Taylor Swift koncert ellen – ami megmutatja, mennyire fontos az ügynökség nemzetközi jelenléte.

Weiner összefoglalja, hogy az amerikai hírszerzés jövője a politikai függetlenség fenntartásától függ. A CIA jelenlegi kihívása kettős: egyszerre meg kell őriznie annak globális hatékonyságát Oroszország és Kína ellen, miközben túléli Washington belső politikai polarizációját. A könyv következtetése az, hogy ha az Egyesült Államok kormánya továbbra is aláássa a hírszerző közösség hitelességét, akkor ez veszélyeztetheti nemcsak az Egyesült Államok, hanem szövetségeseinek biztonságát is.