A főterv kudarca politikai káoszhoz vezet Romániában? „A hatalom besétálhat a saját csapdájába.”
Meglepetésükre a román alkotmánybíróság mindössze két nappal a december 8-ra kitűzött elnökválasztás második fordulója előtt megsemmisítette az első forduló eredményét, és elrendelte a teljes elnökválasztás megismétlését. Ezt a döntést sokan vitatták, a győztes Călin Georgescu hazai és európai fórumokon próbálja megtámadni. Mindeközben május 4-re és 18-ra új elnökválasztást tűztek ki, és most úgy tűnik, hogy az előző szavazás eredményének megsemmisítése csak feldühíti a NATO és az EU Moszkva-barátnak tartott, igaz Georgescu vízitelepét.
Elbukott „mesterterv” állt a választási eredmények megsemmisítése mögött?
A romániai elnökválasztás második fordulójának december 8-án kellett volna lennie, de az Alkotmánybíróság két nappal korábban közbeszólt: A november 24-i első forduló érvénytelen volt, a teljes elnökválasztási folyamatot újra kellett készíteni. Az Alkotmánybíróság döntése az utolsó pillanatban, helyesebben az utolsó pillanatban született meg, mert akkor már elkezdődött a külső szavazás.
Két nappal a döntés előtt, december 4 Klaus Iohannis Az államfő nem titkosította az ilyen információkat titkosszolgálati jelentésekennek megfelelően Külföldi beavatkozás a választásba. Bár Oroszországot nem nevezték meg beavatkozó országként, a hírekben felvetődött néhány felvetés, hogy Moszkva támogathatta az oroszbarátnak tartott és különféle összeesküvés-elméletekkel rendelkező szélsőjobboldalt. Calin Georgescu kampányban, aki váratlanul végzett az első körben, bár korábban alig tudta valaki a nevét. Georgescu kampányát főleg a TikTokon folytattaHírszerző ügynökségek szerint a kínai platformok erőteljesen támogatták a független jelölteket koordinált fiókok, ajánlási algoritmusok és fizetett hirdetések révén.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy közben a titkosszolgálati információk szerint Romániában nemcsak az elnökválasztás első fordulója volt, hanem az egy héttel későbbi választás is. valamint a parlamenti választásokon „agresszív orosz kombinált támadásokkal” kellett szembenéznie. Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg eredményüket eÉN. Ez nemcsak a Georgescu mögött álló szélsőjobboldali pártokban, hanem általában a román közvéleményben is felvetette a gyanút, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét meghaladó politikai döntést hozott, mert a parlamenti választáson a The establishment vezetése nyerte meg a párt. , Szociáldemokrata Párt (PSD). (Igen, történetének legrosszabb eredménnyel.)
A taláros testületnek nem ez az első gyanúja, hogy politikai haszonszerzés céljából túllépi hatáskörét. Még októberben tiltották el az SOS Románia szélsőjobboldali párt elnökét és EP-képviselőjét az indulástól. Diana Sosoacat, amellyel kapcsolatban kijelentéseivel az alkotmányt kérdőjelezte meg egyebek mellett azzal, hogy az ország EU- és NATO-tagságának megszüntetését szorgalmazta. Ez a döntés jogilag erősen megtámadható, hiszen az alkotmány szerint csak a köztörvényes bűnözők tilthatják el a jelöltet a hivatalból. És ha Șoșoacăt kizárta az Alkotmánybíróság, miért nem zárták ki Georgescut, aki szintén felszólalt Románia EU- és NATO-tagsága ellen?
Ez az igazság Marian Enacheaz Alkotmánybíróság elnöke, közel áll a PSD-hez, mivel a párt szenátora volt, mielőtt az alkotmány védelmezője lett volna. Enache már előtte is kommunista volt, majd a rendszerváltás után belépett a Szociáldemokrata Pártba. Ion Iliescutanácsadója volt Románia első demokratikusan megválasztott elnökének. Emellett erős a gyanú, hogy a jelenlegi alkotmánybíró a hírhedt állambiztonsági ügynökség, a Securitate besúgója volt a Ceaușescu-rezsim idején. (Az aktája elveszett, de bizonyíték van arra, hogy az akta létezett.) Nem véletlen, hogy Romániában sokan úgy vélik, hogy Enache az előző és a jelenlegi kormány fő erejének számító PSD követeléseit hajtja végre az alkotmánybírói padban..
Sokan azt is hiszik, hogy Georgescu kampányát részben a PSD támogatta. A „főterv” állítólag az, hogy a PSD lemondott elnöke és a jelenlegi miniszterelnök bekerüljön az elnökválasztás második fordulójába. Marcel ciolacu és bejutott egy szélsőjobboldali jelölt, majd a második fordulóban Ciolacu gyűjtötte össze a mérsékelt szavazók szavazatait és nyert összességében.
Akik látták az összeesküvést a PSD eredményei mögött, köztük a választási hatóság vezetője, Tony Greblaarra a személyre vonatkozik, aki az Alkotmánybíróság elnökéhez hasonlóan korábban PSD-szenátor volt. Az elnökválasztás első fordulója után a jelöltek bejelentették, hogy hány lejt költöttek el, de Georgescu rovatában 0 volt, ami 0 lej. Elvileg a jelölteknek a kampány során hetente jelenteniük kellett volna kiadásaikat a választási hatóságnak, de a Greblă vezette tanács megengedte, hogy a szélsőjobboldali jelölt nulláról számoljon be, miközben kampánya robbanásszerűen folyik a TikTokon. Emellett a választási testületnek minden héten nyilvánosságra kell hoznia a jelöltek költségeit, de az elmúlt két hétben ezt nem tette meg.
Vagyis a PSD cselekményében kételkedők úgy vélik, hogy a szociáldemokrata párt szándékosan támogatta Georgescut, hogy a második fordulóban Ciolacu jelöltjük könnyedén legyőzhesse.
A második fordulóba azonban nem Ciolacu került Georgescuval, hanem a PSD progresszív ellenzékének tekintett Unió Megmenteni Romániát (USR) jelöltje. Elena Lasconi. Az USR korrupcióellenes okokra hivatkozva felállt a berendezkedéspártokkal, a PSD-vel és nevével ellentétben a konzervatívabb Nemzeti Liberális Párttal (PNL) is. Vagyis a „főterv” megbukott, így csak a volt PSD-szenátor vezette Alkotmánybíróság tudott beavatkozni, eleinte újraszámlálást rendelt el, ami később nem hozott eredményt, végül elrendelte a teljes elnökválasztás megismétlését. választás, vélik a gyanúsítottak.
Mindez persze csak elmélet, egyértelmű bizonyítékok nélkül, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az események menete erősen alátámasztja ezt az elméletet. Kívül az állam köteles polgáraival szemben egyértelmű bizonyítékot szolgáltatni a választásokba való állítólagos orosz beavatkozásról. A román választóknak tehát lényegében el kell hinniük, hogy külső beavatkozás valóban megtörtént: nem meglepő, hogy sokan nem.
Az Alkotmánybíróság döntése súlyosan visszaüthet
Közvetlenül karácsony előtt megalakult az új kormány Marcel Ciolacu vezetésével, amelyben a PSD és a PNL mellett az erdélyi magyarokat képviselő RMDSZ és nemzeti képviselők is helyet kaptak. Bár az USR kezdetben részt vett a koalíciós tárgyalásokon, végül lezárták az asztalt, és ellenzékben maradtak. A kormánypártok is megtalálták a közös elnökjelöltet Crin Antonescu arról, hogy kicsoda – igaz, a pártok hivatalosan még nem döntöttek a jelöltről, és máris hallani, hogy végül visszalépnek. Ciolacu csütörtökön jelentette be
A kormány megismételt elnökválasztást hirdetett május 4-én és 18-án.
A szavazás egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy az Alkotmánybíróság engedélyezi-e Georgescu ismételt indulását, vagy Șoșoacăhoz hasonlóan kizárja.
Egy ilyen döntés azonban minden bizonnyal csak olajat visz a tűzre. Georgescu támogatói, így a parlamenti választáson második helyen végzett Románok az Unióért Egyesület (AUR) több tiltakozást is szerveztek a választások első fordulójának törlése miatt. Közben az elnökjelölt hazájában és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróság döntése ellen.
A decemberi döntés azonban könnyen Georgescura eshet.
Az egyik elnökjelölt Nicosor Dan Bukarest polgármestere a közelmúltban közzétett egy felmérést, amely 40%-os támogatást mutatott Georgescu mellett, bár sokan kétségbe vonják a közvélemény-kutatás hitelességét. (A lemondott első körben Georgescu majdnem 23%-ot nyert). Főleg Romániában Növekszik az elégedetlenség a kormánypártokkal szemben – ezt mutatta a megsemmisített elnökválasztás eredménye, és az is, hogy az országgyűlési választáson a szavazatok 1/3-át három, néhány éve alakult újonnan alakult szélsőjobboldali párt gyűjtötte be. A történtek csak szította a kormányellenes hangulatot: Georgescu szavazói még dühösebbek és elszántabbak lesznek; és sokan, akik kezdetben nem szavaztak rá, most a kihívásban mellé állhatnak. Georgescu egy korrupt rendszer áldozataként tüntetheti fel magát és teszi is magát, ami ilyen lelkiállapotban szárnyakat adhat neki.
Alkotmánybíróság határozata világszerte ismertté tette nevét. Nem csoda, hogy megjelent a világ leggazdagabb embere Elon Musk Ki más? Donald Trump Győzelme óta egyre hevesebben avatkozott be más országok ügyeibe, például Anglia és Németország belpolitikájába. Musk például így írt a román alkotmánybíróság döntéséről:
Hogyan érvényteleníthet egy bíró egy választást anélkül, hogy diktátornak bélyegeznék?
Hogyan dönthet meg egy bíró egy választást anélkül, hogy diktátornak tekintenék?
– Elon (Pézsma) 2024. december 20
Eközben Georgescu befejezte tevékenységét a TikTokon és átkerült a Musk tulajdonában lévő X-hezahol nagy nemzetközi államférfiként posztolt angolul. Nemrég az elosztó körzetbe utazott Alex Jones az X adásában interjút is adott, ahol kijelentette, hogy Európa át akarja venni az irányítást a NATO és világháborút akarja elindítaniamelynek az Ukrajnával határos és a NATO keleti szárnyán fekvő Románia lesz a fő átjáró.
Az egyetlen @RealAlexJones
– Călin (Georgescu) 2025. január 15
Függetlenül attól, hogy mi történik Romániában a következő hónapokban, az biztos, hogy az új elnökválasztási kampány rendkívül kirobbanó közhangulatban zajlik majd.