A helyzet a szakadék felé sodródik – az európai országok reagálnak a közel-keleti eseményekre
Giorgia Meloni miniszterelnök a közel-keleti konfliktus súlyosbodása miatt azonnali nemzetbiztonsági tanácskozást tartott, hogy felmérje a helyzetet és felmérje a lehetséges következményeket – közölte kedd este a római Miniszterelnöki Hivatal. Eközben Keir Starmer brit miniszterelnök aggódik amiatt, hogy ez a régió a szakadékba sodródik.
Így reagált az olasz kormány
A kormány képviseletében részt vett Antonio Tajani külügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért is felelős Antonio Mantovano külügyminiszter. Jelen volt Luca Ferrari, Olaszország izraeli nagykövete, valamint más titkosszolgálati vezetők és diplomáciai tanácsadók.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor vezetésével hazájában ülésezett a kormány nemzetbiztonsági kabinetje.
A Miniszterelnökség közleménye szerint a kormány képviselői elítélték Irán Izrael elleni támadását, mély aggodalmának adtak hangot a konfliktus fejleményeivel kapcsolatban, és a térség politikai vezetésére szólítottak fel minden vezetőt, hogy elkerüljék a helyzet súlyosbodását.
Róma felszólította az ENSZ-t, hogy fontolja meg az UNIFIL békefenntartó misszió mandátumának megerősítését a térségben a Libanon és Izrael közötti határ védelmének biztosítása érdekében. Az olasz kormány ugyanakkor tűzszünetre és az izraeli túszok szabadon bocsátására szólított fel.
A Meloni-kormány elkötelezett a térségben tartózkodó olasz állampolgárok és az Unifil-misszióban szolgáló olasz katonák biztonsága mellett.
A találkozó előtt Giorgia Meloni telefonbeszélgetést folytatott Najib Mikati libanoni miniszterelnökkel. A G7-csoport következő elnökeként az olasz miniszterelnök fokozott erőfeszítéseket tett a konfliktusok megelőzésére.
Antonio Tajani a Rete4 olasz tévécsatornának nyilatkozva nem tagadta
A közel-keleti helyzet „ébresztheti a nyugaton alvó terrorista sejteket”.
Hozzátette, hogy Olaszország a lehető legmagasabb szintű biztonsági riasztás alatt áll, és minden szükséges lépést megtettek az esetleges terrortámadások megelőzése érdekében.
Roma rendőrfőnök betiltotta az október 5-re tervezett palesztin-barát gyűlést, amely a Hamász terrorszervezet egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadásának emlékére. A hatóságok sok más városban nem engedélyezik a hasonló utcai megmozdulásokat.
Matteo Piantedosi belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát tiszteletben tartva a tiltakozásokat szinte soha nem tiltják, de „az október 7-i mészárlás megünneplése elfogadhatatlan”.
Aggasztó kockázat
Rendkívül aggasztó annak a veszélye, hogy a közel-keleti konfliktusban érintett felek egyike „hibásan számol”.
– mondta a brit miniszterelnök kedd esti sajtótájékoztatóján az Izrael elleni iráni rakétatámadás után.
Sir Keir Starmer a Downing Street-i Miniszterelnöki Hivatalban azt mondta: Irán támadása nem tolerálható, Nagy-Britannia Izrael mellett áll, és elismeri az önvédelemhez való jogát.
A brit munkáspárti miniszterelnök elmondta, hogy Irán hosszú ideje veszélyt jelent az egész térségre, nemcsak Izraelre, hanem a többi szomszédos országra is.
Kijelentette: Rendkívül aggasztja, hogy ez a régió a szakadék szélére sodródik, és egyúttal mélyen aggasztja annak a veszélye, hogy a konfliktusban részt vevő felek egyike „maga megoldja”.
Starmer felszólította a libanoni brit állampolgárokat, hogy azonnal távozzanak. A brit miniszterelnök megerősítette, hogy a brit kormány repülőgépet bérelt ennek támogatására.
Ezt a londoni külügyminisztérium is bejelentette kedden. A minisztérium tájékoztatása szerint a gép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről.
A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a térség szükségleteitől és biztonsági helyzetétől függően további charterjáratokról is dönthetnek.
A szerdán induló járatokra brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, valamint 18 év alatti gyermekek szállhatnak fel.
A brit külügyminisztérium korábban azt is bejelentette, hogy a Királyi Légierő (RAF) szükség esetén készenlétben tartja a szállítógépeket és helikoptereket is.
London a múlt héten 700 fős brit köteléket küldött a RAF ciprusi támaszpontjára. A Külügyminisztérium akkori információi szerint a katonai parancsnokság készenléti terveket dolgozott ki „egy sor lehetséges forgatókönyv esetére”.
Arra a kérdésre, hogy London készen áll-e katonai erő alkalmazására Izrael megvédésére, és ha igen, ez így történt volna-e Irán keddi rakétatámadásakor, Sir Keir Starmer miniszterelnök azt mondta a kedd esti Downing Street-i sajtótájékoztatón ha valami jelentőset kellett tenni. bejelentette, a kormány „a megfelelő időben bejelenti”. Ugyanakkor megismételte, hogy Nagy-Britannia támogatja Izrael önvédelemhez való jogát.
Amikor Irán április közepén több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen, a Royal Air Force Typhoon vadászgépei csatlakoztak a támadás visszaveréséhez, és lelőttek több iráni pilótavezetőt.
Starmer egy kedd esti sajtótájékoztatón elmondta: a nap folyamán beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akivel megismételte Nagy-Britannia álláspontját, miszerint a Gázai övezetben tűzszünetet kell kihirdetni, a gyerekeket pedig szabadon kell bocsátani egy terrorista ügyében támadás. El kellett érni a térséget uraló Hamász iszlamista szervezet tavaly októberi Izrael elleni támadását.