A Sötét Flotta fenyegeti a tengert, ennek környezeti katasztrófa lesz a vége?
A világ legnagyobb tőzsdén jegyzett tartályhajó-üzemeltetőjének vezetője kemény bírálatot fogalmazott meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének tengerészeti szabályozó hatósága és az európai kormányok ellen a mai „árnyékflotta” miatt. A Frontline vezérigazgatója szerint csak idő kérdése, hogy mikor történik nagyobb katasztrófa a nyílt tengeren – írja a Financial Times.
A Frontline vezérigazgatója, Lars Barstad aggodalmának adott hangot az árnyékflotta növekedése azért már most a világ flottájának körülbelül egyötödét teszi ki. Ez egy jelenség Több száz régi hajót vásároltak orosz kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosok Ennek eredményeként megpróbálták kijátszani a nyugati országok által bevezetett olajkereskedelmi korlátozásokat.
A probléma súlyosságát jól mutatja az a júliusi incidens, amikor a Hafnia Nile olajszállító tartályhajó Malajzia partjainál ütközött a Ceres I-vel, a sötét flotta iráni olajat szállító hajójával. Az amerikai pénzügyminisztérium később szankciókat vetett ki a Ceres I hajó tulajdonosára, mert a hajó radarrendszere pontatlan helymeghatározó jeleket sugárzott az ütközés idején.
A sötét flotta hajói gyakran olyan külföldi cégek tulajdonában vannak, amelyek tulajdonosi nyilvántartása nem tisztázott. Ezek a hajók gyakran nem rendelkeznek megfelelő biztosítással,
és kevésbé szigorú biztonsági ellenőrzésekkel rendelkező országok lobogója alatt tartják nyilván.
„Nagyon-nagyon aggódom” – mondta Barstad az árnyékflotta növekedéséről. Szerinte ez a jelenség sok „illegális üzemeltetőt” ösztönzött „őrült összegek” keresésére. A vezérigazgató bírálta a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) is, amiért nem tesz eleget a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartatásáért.
„Ezek a hajók az IMO keretein kívül kereskednek” – mondta Barstad. „Jó ideje alszanak a kormány háta mögött tankhajókon.”
A Frontline igazgatója szerint egy olyan hajó, mint a Ceres I, amely 2 millió hordó kőolajat szállít, egy jövőbeni incidens során eltörhet. súlyos környezeti katasztrófákhoz vezethet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen esetben nehéz lenne megállapítani a felelősséget, mert nem tisztázott a hajó és a rakomány tulajdonjoga.
Barstad bírálta az európai politikusokat isa szankciók betartásának megtagadása miatt. Véleménye szerint sokan attól tartanak, hogy magasabbak lesznek az energiaárak, ha az oroszországi, iráni és venezuelai olaj valóban kikerül a nemzetközi piacról.
Válaszul Barstad kritikájára az IMO közölte, hogy 2023 végén határozatot fogadott el, amelyben felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek szigorúbb lépéseket a hajók nyilvántartásba vétele és a kikötői ellenőrzések megerősítése terén. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hangsúlyozza a tagállamok felelősségét annak biztosításában, hogy a lobogójuk alatt közlekedő és a kikötőikbe látogató hajók megfeleljenek az előírásoknak.