Kínának óvatosnak kell lennie: négy ország könnyen megelőzheti, és ez tönkreteszi az ország nagyhatalmi törekvéseit
A 2024-es csúcstalálkozót a Quad vagy Quartet tagjai szervezik az Egyesült Államokban. A megbeszélések a növekvő globális feszültségek hátterében zajlanak, ami nagy hatással lehet a fórum jövőbeni céljaira. A felek számos lépést jelentettek be a jövőbeni együttműködést illetően, de ezúttal az igazi áttörés is elmaradt. A borongós fejlemények eddig Kína javára működnek, de Peking politikai vezetői nehéz helyzetben vannak.
A Quadot alkotó négy katonai hatalom vezetői ismét találkoztak, hogy megvitassák a legfontosabb fejleményeket és megvizsgálják a szorosabb koordináció lehetőségét. A találkozót Pekingben hevesen ellenezték, mivel az a feszültség szándékos növelésének tekinthető.
De mi az a Quad?
A Quadrilateral Security Dialogue (QSD; más néven Quad) eredete a 2004-es karácsonyi szökőárhoz vezethető vissza, amikor Ausztrália, India, Japán és az Egyesült Államok koordináció támogatására létrehozta a Tsunami Core Groupot. Akkor még közvetlenül nem folytatódott, de 2002 óta létezik a Háromoldalú Stratégiai Párbeszéd, amelyben Indián kívül minden ország részt vett. Az akkori japán miniszterelnök-jelölt Shinzo Abe a demokratikus rendszer és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuló fokozott együttműködést kezdeményezett Újdelhi, Canberra és Tokió között. Washington 2007-ben csatlakozott, az első találkozót abban az évben tartották, majd nem sokkal ezután közös haditengerészeti gyakorlatra került sor a Bengáli-öbölben.
Kína kezdettől fogva gyanakodva szemlélte ezt a formációt, feltételezték, hogy fórumot hoznak létre a feltörekvő hatalom ellenőrzésére.
Ezt a kijelentést a Quad tagjai kezdettől fogva cáfolták, szerintük a találkozó célja a külpolitikai „viselkedés kiegyensúlyozása”, valamint a tagok közötti véleménycsere volt. A kezdeményezés a belső viták miatt nem élt túl, az együttműködés fő céljairól, irányairól minden résztvevő ország másként gondolkodott. Tíz évvel később a globális geopolitikai helyzet teljesen megváltozott, és mára egyértelműen Kína lett az első számú kihívás az Egyesült Államok számára, és az indo-csendes-óceáni térség más hatalmai is egyre szkeptikusabbak. Ráadásul az amerikai elnöki székben Donald Trump ül, aki elhatározta, hogy megtámadja a keleti nagyhatalmat, és felhívja a figyelmet annak egyre veszélyesebb erejére.
A párbeszéd újraindításának szükségessége végül a felek újabb találkozójához vezetett 2017 novemberében, amelyet két hónappal később újabb forduló követett. E megbeszélések során
Fő céljuk a „szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség biztosítása”, amely inkább geopolitikainak tekinthető, és nehezen tagadható, hogy ennek a fórumnak az a célja, hogy ne akadályozza Peking befolyásának bővülését.
A résztvevők ekkor gondoskodtak arról, hogy az újjáéledő kezdeményezés ezúttal ne igényeljen sok időt, és rendszeres találkozókat szerveztek. A tagok ezt továbbra is fenntartják, a stratégiai érdekellentétek ezúttal nem vezettek a fórum feloszlatásához. Fontos hangsúlyozni, hogy Trump 2020-as választási veresége ellenére az új Demokrata Párt kormánya is felismeri az együttműködés szükségességét, ezért Joe Biden amerikai elnök 2021-ben kezdeményezte a Quad megalakítását. Azóta a hivatalos tárgyalások száma nőtt, amelynek eddig az Egyesült Államok és Japán adott otthont.
Legutóbbi kör
A tárgyalások legutóbbi fordulóját 2024 szeptemberében tartották az Egyesült Államok Delaware államában, ahol Biden elnök látta vendégül Kisida Fumio japán miniszterelnököt, Narendra Modi indiai miniszterelnököt és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnököt. Örömteli hangulatban telt a találkozó nagyközönség számára nyitott része, ahol a résztvevők megbeszélték, hogy pontosan milyen lehetőségek állnak a rendelkezésükre kapcsolatuk erősítésére.
Bár jönnek a kihívások, a világ megváltozik… A Négyek még mindig itt vannak
– mondta Biden. A találkozó után közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megvitatták a stratégiai együttműködés megerősítését az indiai-csendes-óceáni térségben, valamint a tengeri biztonság előmozdítását célzó erőfeszítéseket. Ezt fontos hangsúlyozni Ritkán beszélnek Kínáról a tömegmédiában, de üzeneteik tartalma egyértelművé teszi, hogy olyan elképzelések szerint gondolkodnak, amelyek nem egyeztethetők össze a keleti hatalom céljaival.
Mindannyian támogatjuk a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartását, valamint minden vita békés megoldását. A szabad, nyitott, befogadó és virágzó indo-csendes-óceáni régió közös prioritásunk és elkötelezettségünk.
– mutatott rá Modi.
A találkozó fontosságát az is igazolja, hogy az elmúlt két és fél évben a Biden-adminisztráció alatt Ukrajna, Izrael és a Közel-Kelet kérdése kiemelt külpolitikai (és gyakran belpolitikai) kérdés volt. miközben – legalábbis látszólag – alábbhagyott a figyelem a Kína növekvő befolyása elleni küzdelemre. Ezt gyakran mondják magas rangú amerikai tisztségviselők, mert szerintük Washingtonnak meg kellene oldania a keleti kihívásokat, hiszen vannak komolyabb, az Egyesült Államok érdekeit veszélyeztető problémák.
Ez a legjobb térkép a Dél-kínai-tenger területi követeléseiről, amit valaha láttam. Forrás:
– Simon (Kuestenmacher) 2019. február 18
Érdemes egy kicsit mélyebben ásni, hogyan jutottak erre a következtetésre a nyugati nagyhatalom vezető döntéshozói.
A Távol-Keleten valóban nőnek a feszültségek, amikor Az Egyesült Államok fenyegetésnek tartja Kína növekvő tevékenységét a világ chipgyártásának jelentős részét szállító Tajvan és a Dél-kínai-tenger környékén. Megoszlanak a vélemények arról, hogy végül hová vezet az érdekkonfliktus, de az a közhiedelem, hogy itt dőlhet el Amerika folyamatos globális hegemóniájának jövője. A máshol dúló véres háborúk ellenére Washington nem felejtette el a térséget, növeli katonai jelenlétét, és a védelmi együttműködés fokozásával csökkenti a létfontosságú katonai-ipari ellátási láncok hosszát. Ebben a kérdésben Japán lehet az egyik legfontosabb partner, hiszen a legfontosabb karbantartási munkákat ennek a szigetországnak a területén lehet elvégezni, de emellett a javítások komolyabbak, akár külföldi kikötőkben is megtörténhet. Eközben Washington növelte a stratégiailag fontos repülőgép-hordozók, a világ legnagyobb hadihajóinak jelenlétét a csendes-óceáni térségben. A második világháborús katonai bázisok újjáélesztésével pedig a Pentagon szeretné bővíteni manőverterét, hogy konfliktus esetén gyorsabban tudjon reagálni a keleti nagyhatalom lépéseire. Ami még fontosabb, az
Az ország olyan országokkal próbál védelmi és biztonsági kapcsolatokat kialakítani, amelyeknek hideg a kapcsolata Kínával, nehogy lekösse őket Peking politikája.
Ezek Korea, Japán, Fülöp-szigetek és Vietnam. A kulcsszereplő azonban Tajvan, hiszen ez a kis sziget a világgazdaság fontos technológiai központja, és Tajvan elfoglalásával Kína szinte leküzdhetetlen előnyre tesz szert. Az együttműködési rendszer folyamatos erősítése azt a célt is szolgálja, hogy a fenyegetett hatalmak elrettentő hatást fejtsenek ki, amennyiben a pekingi katonai stratégák úgy ítélik meg, hogy támadást indítani Az országok megtámadása egyszerűen nem éri meg. Ez a lépés részben az amerikai hadseregre nehezedő terhek csökkentését is segíti, mert a több ezer kilométeres távolság alapvetően megnehezítette az ország logisztikai kihívásait.
Ez a hatalmas szakadék indokolja a tágabb régióban érdekközösségek kialakulását, mivel Peking aktívan növeli befolyását az óceáni szigetek és a környező területeken. Ez a kihívás nemcsak az Egyesült Államok érdekeit sérti, hanem más hatalmak is tartanak a keleti hatalmak túlzott hatalmától. Az olyan kezdeményezések, mint a Quad, szintén hatékonyak lehetnek ebben a tekintetben. Ez egy fontos üzenet volt, amely megmutatta, hogy Biden határozott álláspontot képvisel Kína tevékenysége ellen:
Kína továbbra is agresszíven viselkedik, próbára tesz bennünket az egész régióban, és ez igaz a Dél-kínai-tengerre, a Kelet-kínai-tengerre, Dél-Kínára, Dél-Ázsiára és a Tajvani-szorosra.
Peking nem örül annak, hogy szövetség jön ellene a térségben, hisz Washington okoz feszültséget. Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államoknak fel kell hagynia hidegháborús reflexeivel, fel kell hagynia a „kínai fenyegetés” ismételt felemelésével, és fel kell hagynia országa stratégiai szándékainak félreértésével. Hszi Csin-ping kínai elnök egyenesen kijelentette a Quad céljával kapcsolatban, hogy Kína bekerítésére készülnek.
A rendszeres találkozók ellenére kevés konkrét dolog hangzott el a Four tényleges működéséről, és 2024-ben csak néhány dolog derült ki:
- 2025-ben az országok közös parti őrségi hadműveletet hajtanak végre, melynek keretében ausztrál, indiai és japán személyzet lesz jelen az egyik amerikai hadihajón. Azt nem mondták meg, hogy pontosan hol lesz a műtét.
- Az országok a logisztikai együttműködés megerősítését tervezik, ennek részletei azonban még tisztázatlanok.
- A két évvel korábban elindított kezdeményezés célja az indo-csendes-óceáni tengeri régió tudatosságának növelése volt, amely várhatóan szorosabb lesz.
- Megosztanak egymással fontos új típusú biztonsági technológiát, nyílt hozzáférésű rádióhálózatot hozva létre a Peking felemelkedése által veszélyeztetett országok számára.
Nézze meg: Joe Biden amerikai elnök a Quad csúcstalálkozó megnyitó beszédében azt mondta: pic.twitter.com/HA0Nd57NsN
– IANS (@ians_india) 2024. szeptember 21
A kijelentések amellett, hogy elítélték Kína felemelkedését, más hatalmakat is befolyásoltak, például Oroszország és Észak-Korea tevékenységét is bírálták. A Quad kapcsán fontos kiemelni, hogy Ez nem kizárólagos katonai fórum, hanem más szempontból is támogatja az együttműködést, például az egészségügy területén. A közelmúlt eseményei azonban egyértelműen arra kényszerítik a részt vevő kormányokat, hogy a biztonságra összpontosítsanak elsődleges prioritásként.
A Quad/Four egyelőre inkább a négy részt vevő ország magas szintű találkozója, amely az egyéni prioritások összehangolásának fórumaként szolgál. Jelenleg szó sincs katonai szövetség megalakításáról, a cél csupán az együttműködés fokozása a közös kihívásokban. A kezdeményezés alacsony intenzitását mutatja a 2024-es esemény után nyilvánosságra hozott néhány konkrétum, valamint ezek komolytalansága. Tagadhatatlan, hogy a találkozók Kína felemelkedésének ellentéteként kívánnak szolgálni, mind deklaráltan, mind kimondatlanul.
Jelenlegi formájában Pekingnek továbbra sincs oka attól tartani, hogy a valódi cél a keleti nagyhatalom bekerítése vagy elszigetelése, de a megbeszélések akár a katonai együttműködés magvai is lehetnek a jövőben, ezért ezt erősen lejáratták . rendszeres találkozókra.