Megvizsgálták a mikroműanyagok mennyiségét a Balaton vizében, még magyar kutatókat is meglepve
A BalatonScience Facebook-oldala arról számolt be, hogy a balatoni mikroműanyag-szennyezés a hazai vizek szempontjából kedvezőnek mondható, a Bodrog folyó szennyezettsége viszont igen szembetűnő.
A Balatoni HUN-REN Szociológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakemberei átfogó vizsgálatot végeztek a Balaton és környéke mikroműanyag-szennyezéséről. A vizsgálati eredményekről Svigruha Réka, a BLKI tudományos munkatársa számolt be.
A vizsgálat során a két Balaton-tavon belül összesen nyolc helyen végeztek méréseket. A kutatók 50 mikrométer és 1 mm közötti méretű mikroműanyag részecskéket teszteltek a vízben.
Az eredmények szerint a Balaton víz köbméterében átlagosan 21 mikroműanyag részecske van.
Összehasonlításképpen A Kis-Balatonban ennél jóval kevesebb, ezer liter vízben mindössze 7-8 mikroműanyagot mutattak ki. Svigruha Réka mondja:
Bár a Balaton-érték magasabbnak tűnik, mint az európai tavak átlagos 7,3-as részecskeszáma, fontos megjegyezni, hogy a vizsgálati módszerek és a mérettartományok eltérőek.
A kutató hangsúlyozta
Az élővizek közül a Bodrog folyó szennyezettsége kiemelkedő: itt egy köbméter vízben 214,8 mikroműanyagot mértek, a Balatonban talált mennyiség 10-szeresét.
A balatoni vizsgálat során hétféle műanyagot azonosítottakEzek közül a leggyakoribb a polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE). Főleg fóliákból, PET-palackokból, táskákból, ruhákból és szigetelőanyagokból származnak.
A mikroműanyagok vízből való eltávolítása jelenleg komoly kihívás. Svigruha Réka szerint: „Még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását célozzák különféle mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák felhasználásával.” Emiatt a szakemberek a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, elsősorban a folyóparti rendezvényeken javasolják a szennyvíztisztító telepek szűrőberendezéseinek fejlesztését és a műanyag környezettudatosabb felhasználását.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet A mikroműanyagok a táplálékláncon keresztül is bejuthatnak az emberi szervezetbe. A vízibolhákkal (Daphnia magna) végzett kísérletek során a BLKI munkatársai kimutatták, hogy a mikroműanyagok negatívan befolyásolják ezeknek az apró lényeknek a fejlődését és szaporodását.
Rajtuk keresztül ezek az apró részecskék a halakon keresztül bejuthatnak a táplálékláncba, és ez hosszú távon megzavarhatja a természetes ökoszisztémák stabilitását.
– hangsúlyozta Svigruha Réka.
A mikroműanyag probléma globális probléma. Évente mintegy 450 millió tonna műanyagot állítanak elő, és ez a szám 2030-ra megnégyszereződhet. A szennyezés mértékét egyértelműen mutatja a Percenként 1,5 tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe, és körülbelül 700 000 mikroszál szabadul ki ruháinkból egy átlagos mosás során.
Szakértők szerint A megoldás kulcsa a tudatos fogyasztói magatartás és a hatékonyabb hulladékgazdálkodás az lehet. A műanyaghasználat visszaszorítása és a környezetbarát alternatívák előnyben részesítése jelentősen hozzájárulhat természetes vizeink védelméhez és a mikroműanyag szennyezés csökkentéséhez.