Újra fellángolt a vita a stratégiailag fontos katonai bázisokról, és az európai nagyhatalom szétszórta fegyvereit

Újra fellángolt a vita a stratégiailag fontos katonai bázisokról, és az európai nagyhatalom szétszórta fegyvereit

A mauritiusi kormány újratárgyalja a brit megállapodást a Diego Garcia katonai támaszpont jövőjét illetően. Az új vezetés Londont ellenző javaslatokat fogalmazott meg, amelyek komoly kihívás elé állítják Keir Starmer brit miniszterelnököt. Az ügy kontextusa az Egyesült Államok és Kína versenye, valamint a csagosi őslakosok jogai.

Navin Ramgoolam, Mauritius új miniszterelnöke kedden a parlamentben bejelentette, hogy kormánya megteszi újra akarja tárgyalni a Nagy-Britanniával kötött megállapodást az Indiai-óceánon fekvő Diego Garcia szigetén található amerikai-brit katonai bázis jövőjéről. A miniszterelnök szerint a jelenlegi megállapodás

nem nyújtaná azokat az előnyöket, amelyeket az ország elvárhat egy ilyen megállapodástól.

Októberben a brit kormány megállapodott Mauritius előző vezetőjével a Chagos-szigetek átadásáról. beleértve a stratégiailag fontos Diego Garcia bázist. Keir Starmer brit miniszterelnök jelenleg a bázis hosszú távú bérbeadását tervezi, különösen a körülmények fényében. Donald Trump megválasztott amerikai elnök felmondhatja a megállapodást.

A brit miniszterelnök szóvivője megerősítette, hogy folytatódnak a tárgyalások Mauritiusszal.

Továbbra is bízunk abban, hogy ez a megállapodás mindkét fél kölcsönös érdekeit szolgálja

– mondta újságíróknak.

Az eset nemzetközi visszhangot váltott ki. Marco Rubio, Trump külügyminiszter-jelöltje szerint azonban Joe Biden jelenlegi amerikai elnök támogatja ezt a megállapodást. A rendezés komoly veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára. Rubio attól tart, hogy ez a stratégiailag fontos szigetcsoport egy Kínával szövetséges ország kezébe kerülhet.

Az Egyesült Királyságban is vita övezi a megállapodást. A Konzervatív Párt közleményében aggodalmának adott hangot a nemzetbiztonsággal, a javasolt védelemmel és az adófizetők értékével kapcsolatban.

A helyzetet tovább bonyolítja a csagos őslakosok problémája. Az 1960-as és 70-es években 2000 ember kényszerült elhagyni a szigetcsoportot katonai bázisok felállítása céljából. A brit székhelyű Csagos azt mondta, hogy nem tud jóváhagyni egy olyan megállapodást, amelyről nem konzultáltak, és azzal fenyegetőzött, hogy tiltakozik.

Az ügy történetéről és hátteréről itt írtunk:

forrás: