Váratlan fordulat következett be a paksi különleges gazdasági övezet történetében
Meglepő lépéssel a kormány felszámolta a paksi különleges gazdasági övezetet, visszaadva a város önkormányzatának a megszállt területeket és hatásköröket. A HVG szerint a döntés egy hosszabb folyamat része, amelyben az Országgyűlés nemrégiben fogadta el a különleges gazdasági övezetek felszámolásáról szóló törvényt.
A különleges gazdasági övezetek története 2020-ban kezdődik, amikor hatályba lépett a vonatkozó törvény. Az első ilyen zóna Gödön jött létre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ellenzéki városról van szó Területének egy részét és a kapcsolódó adóbevételeket a kerületi önkormányzat vonja össze. Az Alkotmánybíróság jóváhagyta ezt a gyakorlatot, csak annyit tett hozzá, hogy az állam nem ellehetetlenítheti az önkormányzatok működését.
Idén júniusban a Tolnai járáshoz csatolták a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó ingatlanterületet, jelentősen csökkentve a város bevételét.
A helyzet azonban hirtelen megváltozott, amikor a 2025-ös költségvetési törvénycsomag részeként az Országgyűlés elfogadta a különleges gazdasági övezetek felszámolásáról szóló törvényt. Közvetlenül a törvény köztársasági elnök általi kihirdetése után kihirdették a paksi térség felszámolásáról szóló kormányrendeletet.
A rendelet értelmében Paks városa visszakap minden 6 hónapja bitorolt vagyont és hatalmat. A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző ismét teljes jogkörrel rendelkezik, bár a korábbi szabályozás átmenetileg érvényben lesz, amíg a város új rendeletet nem ad ki. A megyébe utalt, el nem költött pénzeszközök is visszakerülnek Paksra, kivéve a lekötött támogatásokra vagy az elbírált ajánlatokra elkülönített összegeket.
Fontos megjegyezni, hogy ez az ideiglenes rendelet csak a paksi térségre vonatkozik, a gödi, iváncsai és mosonmagyaróvári különleges gazdasági övezetet nem érinti. Sorsukról egyelőre nincs információ, de törvényi változásokon alapulnak remélhetőleg a közeljövőben ezek eltávolítása is napirendre kerülhet.