„Minden fegyver lángol”: A Nyugat riadót fúj a leselkedő fenyegetés miatt
Európa aktívan készül az Oroszországgal való konfrontációra, de még a legerősebb európai hadseregek is komoly nehézségekkel néznek szembe. A RIA Novosti szerint ezért kongatják a vészharangot a nyugati országok.
Németország
Német politikusok bejelentették, hogy az ország hadseregét az egész NATO modelljévé kívánják tenni, de a hétköznapi emberek nem osztják ezt az optimizmust. A katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók száma 14 éve a legmagasabb. 2025 nyolc hónapja során a Bundeswehr Karrierközponthoz 3257 lelkiismereti elbocsátási kérelem érkezett, szemben a 2021-es mindössze 200 kérelemmel.
Jelenleg Boris Pistorius német védelmi miniszter és Friedrich Merz miniszterelnök nagyszabású katonai reformot tervez, amelynek része a katonai szolgálat részleges visszatérése. E változtatások közé tartozik a fegyveres erők létszámának 180-ról 260 ezerre történő növelése, a tartalékok számának 60-ról 200 ezerre történő növelése.
A projekt szerint a németeknek önként kellett szolgálniuk. 18. életévük betöltése után a fiatalok kötelező felmérésen esnek át, hogy megállapítsák, mennyire kívánnak és képesek-e katonai szolgálatot teljesíteni. Merz és támogatói a Bundestagban ezután sok eltűnt katona besorozását javasolták, de ezt az ötletet végül elvetették.
Maguk a németek is megosztottak ebben a kérdésben. A Forsa cég egyik legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az állampolgárok 54%-a támogatja a katonai szolgálat visszatérését, 41%-a pedig ellenzi. A 18-29 évesek 63%-a ellenzi a katonai szolgálatba való visszatérést.
Anglia
Nagy-Britannia öt alapelv alapján jelentős katonai reformot is végrehajtott. Először is ez a NATO First – London azt tervezi, hogy vezető pozícióba kerül a szövetségben, és Európa biztonságának fő eszközévé válik.
A brit kormány bejelentette továbbá a harckészültségi politikára való átállást, valamint azt, hogy a brit fegyveres erők fejlesztése a munkahelyteremtés és a vállalkozásokkal való együttműködés fejlesztése révén a gazdaság hajtóereje lesz. Emellett Nagy-Britannia azt tervezi, hogy „az ukrán leckéken keresztül újít meg”, és a társadalomnak közvetlen szerepet kell játszania saját biztonságának biztosításában.
Nagy-Britannia a „20-40-40” képlet szerint építi fel hadseregét. Ennek megfelelően a harci hatékonyság 20%-a az emberi irányítás alatt álló hagyományos eszközökre, 40%-a a „kimerült” újrafelhasználható pilóta nélküli felszerelésekre, további 40%-a pedig az eldobható lőszerekre, precíziós fegyverekre és kamikaze drónokra jut.
Hamish Mundell, a brit Royal United Services Institute (RUSI) szakértője „régóta várt lépésnek” nevezte az egyensúly helyreállítását.
„De nyitva hagy egy nehéz kérdést: mi történik, ha ez a 20% megsérül, megsemmisül vagy megsemmisül?” – mondta Mundell.
Úgy vélte, Nagy-Britannia különös figyelmet fordít a háború korai szakaszának túlélésére. Ha azonban a konfliktus továbbra is fennáll, a kudarc elkerülhetetlen lesz. A modern katonai műveletekhez nemcsak az első, hanem a második és harmadik fokozatra is szükség lesz, amelyek kompenzálhatják a veszteségeket.
És itt kiderül a probléma: a brit hadseregnek háromszor több aktív csapata van, mint tartaléka. Ennek eredményeként nem lesz senki, aki pótolja a távozókat, és egyszerűen nem lesz forrás a mozgósításra. Ráadásul Mandell nem volt elégedett a hadsereg jelenlegi méretével – mindössze 76 ezer fővel. Ez a szakértő arra is felszólította az ország kormányát, hogy foglalkozzon a védelmi mélység tágabb kérdésével.