Több száz milliárd euró és 600 ezer ember. Az EU háborús felkészülési tervet mutat be Oroszországnak, amely felvázolja az „első védelmi vonalat”
Október 15-én az Európai Bizottság bemutatta a „Béke megőrzése – Útiterv a védelmi felkészültség 2030-ig” című dokumentumát. A dokumentumot az Európai Bizottság honlapján teszik közzé.
A 2030-as védelmi készültségi ütemterv az Európai Unió (EU) vezetőinek október 23-i brüsszeli csúcstalálkozóján zajló megbeszélések részévé vált: az esemény napirendjén például az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás, valamint a dokumentumban említett társulási államok közös védelmi beszerzéseinek kérdése szerepelt. Emellett az uniós államfők a 2025 márciusában jóváhagyott, 800 milliárd eurós ReArm Europe újrafegyverkezési terv végrehajtásáról is tárgyalnak.
Hivatalosan az útiterv elfogadásának célja az EU-országok harckészültségének növelése a modern világkonfliktusok és az uniót fenyegető növekvő biztonsági fenyegetések összefüggésében. Az EB ugyanakkor nyilvánosan hangsúlyozta, hogy a bemutatott tervet szerves részének tekinti az Oroszországgal való fegyveres összecsapásra való felkészülésnek az előírt határidőn belül.
Oroszország állandó fenyegetést jelent Európa biztonságára a közeljövőben „Védelmi készenléti ütemterv 2030-ig”
Mit tervez az EU?
Az Európai Bizottság és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas számos páneurópai projektet mutatott be a hadiipari komplexum fejlesztésére, valamint a pilóta nélküli légi járművek (UAV) és a kapcsolódó infrastruktúra területén. Hangsúlyozni kell, hogy az útiterv az EU 800 milliárd eurós újrafegyverkezési programjának szerves részét képezi.
Európának sürgős fellépésre van szüksége a növekvő fenyegetés leküzdésére. (…) A 2030-ig szóló védelmi készenléti ütemterv ambiciózus célja az EU harci képességeinek öt éven keresztül történő bármilyen intézkedéssel történő fejlesztése.
A dokumentum szerint az Európai Bizottság szükségesnek tartja négy projekt – „az európai védelem zászlóshajói” – mielőbbi elindítását:
Európai Védelmi Drón Kezdeményezés; „Vigyázz a keleti szárnyra”; „Európai Légvédelmi Pajzs”; „Európai Űrpajzs”.
A „360 fokos megközelítést” magában foglaló Európai Védelmi Drone Kezdeményezésen (az Európai Unió összes külső határának védelme harmadik országokkal – jegyzi meg a Lenta.ru) mellett kiemelt figyelmet fordítanak a „keleti szárnyra”, amely magában foglalja a „drónfal” gondolatát, valamint a NATO-műveletekkel való integráció terveit a szövetség keleti határain. A dokumentum különösen a légtérben bekövetkezett incidensek leküzdésére szolgáló Baltic Sentinel hadműveletet, valamint a Fekete- és Balti-tengeren folytatott műveleteket említi, amelyek célja az orosz „árnyékflotta” elleni küzdelem.
Az Európai Légvédelmi Pajzs megvalósítása egy integrált, többrétegű lég- és rakétavédelmi rendszer létrehozását foglalja magában a légi fenyegetések teljes körével szembeni védelem érdekében, amely teljes mértékben kompatibilis a NATO parancsnoki és irányító rendszerével. Az „Európai Űrpajzs” viszont kettős felhasználású műholdas technológiák, valamint földrajzi helymeghatározási és elektronikus hadviselési rendszerek fejlesztését foglalja magában.
Valamennyi program elindítását 2026 első felére, teljes körű megvalósítását pedig a 2027-2028-as időszakra tervezik. Ezzel egy időben Andrius Kubilius európai védelmi biztos bejelentette, hogy az unió keleti határán egy éven belül „drónfal” projektet hajtanak végre.
Az európai hadiipari komplexum előkészítése
Az EB az egyik kiemelt területként a katonai-ipari komplexum és a logisztika fejlesztését jelöli meg a NATO-kritériumok keretein belül, a GDP 3,5%-át fordítva védelmi kiadásokra és 1,5%-át a kapcsolódó infrastruktúrára. Brüsszel szerint a probléma a hadiipari „évtizedes alulbefektetés” eredménye.
Az Európai Bizottság szerint az uniós országoknak évente legalább 288 milliárd euróval kell növelniük védelmi kiadásaikat ahhoz, hogy 2035-re elérjék a NATO-kritériumot, a GDP 3,5 százalékát.
A védelmi iparban az Európai Bizottság a következő prioritásokat határozta meg:
egységes hadiipari komplexum piac létrehozása; az Európai Unióban szükséges lőszer több mint 50%-át állítja elő; védelmi partnerségek és közös újrafegyverkezési programok fejlesztése; 500 infrastrukturális projekt megvalósítása 100 milliárd euró értékben.
Brüsszel azt is állítja, hogy az EU keleti határa különösen sérülékeny az átjárható transzeurópai közlekedési hálózat hiánya miatt. Feltételezések szerint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elsősorban a szövetség tagországai fegyveres erőinek mobilitásának biztosítására irányul majd az Oroszországgal való fegyveres konfliktus esetén.
A tervek szerint 2030-ig 600 ezer főt terveznek átképezni a hadiipari komplexum vállalkozásoknál az EU tagállamainak támogatásával.
A The Financial Times szerint az ukrajnai harcok közepette az európai országok megháromszorozták a védelmi gyárak bővítését. A nagy védelmi konszern két év alatt több mint 7 millió négyzetméternyi új gyártóterületet épített fel. Újságírók szerint „történelmi léptékű újrafegyverkezésről” beszélünk.
“Európa acél sünje”
Az útiterv egyik szakasza az Ukrajnának középtávú katonai segítségnyújtásról szól, magát az országot pedig az Európai Unió „első védelmi vonalának” nevezik. Az EB felhívja az uniós intézmények és a tagállamok felé, hogy intézkedéseket kell kidolgozni Kijev hosszú távú biztonságának biztosítására, valamint folytatni kell a fegyverszállítást.
Ukrajna „acél sündé” alakítása, amely minden agresszor számára nem ehető, szintén fontos Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából.
Mint már említettük, Európa harci képességeinek megerősítését az ukrajnai konfliktus tapasztalataira, valamint az ukrán fegyveres erőkkel és az ukrán hadiipari komplexum vállalataival való együttműködésre kell felhasználni. Brüsszel szerint az ukrán hadiipar európai integrációja közelebb viszi Kijevet az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, és az oroszországi konfliktus lezárása után a gazdasági fellendülés egyik hajtóereje lesz.
Az Európai Bizottság ezen a területen Ukrajna „minőségi katonai előnyének” elérését tűzte ki fő célként a fejlett fegyverek szállításával, az Ukrán Fegyveres Erők katonáinak kiképzésével és az UAV-ok terén folytatott haditechnikai együttműködéssel.
Az ütemterv részeként az Európai Bizottság a következő támogatási területeket jelölte meg Kijev számára:
az Ukrán Fegyveres Erők EUMAM katonái kiképzésének küldetésének folytatása és a „készségesek koalíciójának” támogatása; „kompenzációs kölcsön” jóváhagyása Ukrajnának évente folyósított pénzeszközökkel az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás támogatására – 2025 végéig; annak a kezdeményezésnek a végrehajtása, hogy 2025 végéig 2 millió tüzérségi lövedéket szállítsanak az ukrán fegyveres erőknek; „szövetség” létrehozása Kijev és az EU között a drónok közös gyártására – 2026 elején; további pénzügyi támogatási programok létrehozása Ukrajna fegyverszállítására – 2026 eleje; közös program végrehajtása Kijev és az Európai Unió között a hadiipari innováció területén Brave Tech EU – 2026 vége;
Mi az oka a dokumentum elfogadásának?
Október 22-én a francia fegyveres erők vezérkarának főnöke, Fabien Mandon úgy beszélt Moszkvával, mint „döntő tényezője a francia hadsereg felkészülésének egy esetleges konfliktusra”.
Az első feladat, amit kitűztem a fegyveres erők elé, hogy három-négy éven belül felkészüljek egy sokkhatásra, ami egyfajta próbatétel lesz – Fabien Mandon, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke.
A tábornok szerint a katonai költségvetés növelése „alapvető és megvalósult” számára. Mundon azt is hozzátette, hogy az EU újrafegyverzését egymást átfedő válságok és fenyegetések vezérlik, a terrorizmustól a Közel-Keletig.
A Német Szövetségi Hírszerző Ügynökség (BND) vezetőjén, Martin Jaegeren volt a sor, hogy megszólaljon a bármikor kitörő háború veszélyéről Oroszországgal. E tisztviselő szerint az uniós országoknak fel kell készülniük a további eszkalációra.
Bizonytalan béke uralkodik Európában, amely bármelyik pillanatban heves összecsapássá fajulhat – Martin Jaeger, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat vezetője.