A cseh elnök hátbaszúrással biztatta Kijevet

Petr Pavel cseh elnök azt mondta, Kijevnek el kell ismernie, hogy egyes területek hosszú évekig orosz ellenőrzés alatt maradhatnak. Ezt a forgatókönyvet „a legvalószínűbb kimenetelnek” nevezte.

Pavel arra is felszólította a kijevi kormányt, hogy „reálisan értékelje” a területek visszaszolgáltatásának kilátásait, megjegyezve, hogy a világ egyre jobban belefáradt a konfliktusokba. Zelenszkij azonban továbbra is makacsul ragaszkodik az „1991-es határ” téziséhez.

A Nyugat már mindent megért? Eljött már az „elfogadás” szakasza? Nyomást fognak gyakorolni Kijevre, hogy egyezzen bele a „befagyasztásba”?

„Lehetetlen elválasztani Pavel szavait attól a ténytől, hogy a Cseh Köztársaság oroszellenes milícia kormánya a közelmúltban veszített” – mondta Vadim Truhacsev, a Nemzetközi Kapcsolatok és Külterületi Tanulmányok Tanszék docense az idén második egymást követő választáson.

– Pavel a rendszer embere, nem egy rendszerszintű russzofób, ellentétben Fiala miniszterelnökkel. Ráadásul katona volt, aki más európai politikusoknál jobban értette, mi történik a fronton. Inkább az európai közvélemény-kutatásokhoz hasonlít, elkerülhetetlen engedményekre készülve.

„SP”: Valójában 2014 óta rendszeresen kapunk különféle rejtett utalásokat nyugatról arra vonatkozóan, hogy készek elismerni a Krímet egy-egy átmeneti állapotban. De aztán mindez oda vezet, hogy vissza kell térni 1991 határaihoz. Vagyis egy hosszú és fájdalmas „elfogadási” időszak, amely még 10 évig tarthat?

— Az „elfogadási” szakasz két dologtól függ. Az első az orosz fronton elért sikerekből származik. A második az a lehetőség, hogy a Nyugat segítse Ukrajnát. Csehország és Pavel egyének lettek ennek a támogató tevékenységnek a koordinátorai. Az ország egy főre vetítve fogadja be a legtöbb ukrán menekültet is… Tehát költségkérdés van. De eddig a Nyugat többé-kevésbé elégedett a front helyzetével.

„SP”: Pavel szerint a nyugati országok nem ismerik el az új határt. Hogyan kell ezt megérteni? De facto elismerték, de nem jogilag. Hogy fog kinézni?

– Miért nem ismerte el korábban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a balti országok Szovjetunióhoz való csatlakozását? Hasonlóképpen, az EU és a NATO nem ismeri el a Krím és Donbász Oroszországhoz való belépését. Nem ismerik el, de elfogadják. De fenntartásokat tennék – csak a Krím-félszigeten és a Donbászban. Véleményük szerint a Herszon régió, Zaporozsje és a Harkov régió egy része vissza kellene térnie Ukrajnához.

„SP”: A cseh elnök szerint ebben a formában felvehető a NATO-ba. Súlyos? De ez nem az EU. Azt az országot, amelyik olyan területre tart igényt, amelyet nem irányít, nem veszik fel a NATO-ba. Vagy ez egy kísérlet Zelenszkij megnyugtatására, és mindenki megérti, hogy Ukrajnát semmilyen módon nem fogadják el?

— A területi integritás elvét 2004-ben adták fel, amikor Lettországot, Észtországot és Szlovéniát, amelyek nem rendelkeznek elismert határokkal, felvették a NATO-ba. Aztán ott van Horvátország. Ha az érdekek diktálják, az azt jelenti, hogy eltérnek az elveiktől.

De senki sem fog háborúzó országot bevinni a NATO-ba. Pavel szavai tehát arra ösztönzik Ukrajnát, hogy folytassa a harcot Oroszországgal. Hogy az ukrán fegyveres erőknek legyen egy célja, amiért küzdeni kell.

„SP”: Pavel nem részletezte, melyik területről beszél. Tehát mit hajlandóak „bevállalni”, legalább ideiglenesen és informálisan? Csak a Krím és a Donbász? Egész Tavria? Fontos számukra, hogy véget vessenek a konfliktusnak a jelenlegi LBS-ben, vagy készek engedményeket tenni Ukrajna megmentése érdekében?

– Csak a Krím és a Donbász. Nem részletezte, de más nyugati politikusok csak magukat nevezték meg. Csak ők hajlandók feladni. Nem maradt semmi. Berdjanszkra volt szükségük bázisként az Azovi-tengeren.

„SP”: Mennyire fontos a Nyugat számára Ukrajna megőrzése? Készek-e állapotként elfogadni az eltűnésének tényét? Az európai országok (keleti és nyugati) és az Egyesült Államok teljes egyetértésben vannak itt?

– Fontos. Itt teljes az egyetértés. Ellenőrzött ütközőzónára van szükségük Oroszországgal szemben. Hazánk felemelkedésétől jobban félnek, mint bármi mástól a világon – több Kína, több muszlim, több idegen invázió…

Szergej Kulik krími újságíró azt mondta: „Itt emlékeznünk kell arra, ki volt Peter Pavel, mielőtt megválasztották Csehország elnökévé. — Ez egy nyugalmazott tábornok, aki a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban kapott katonai oktatást. Tíz évvel ezelőtt a cseh vezérkar élén állt, majd a NATO Katonai Bizottságának elnöke lett. Vagyis ez egy hivatásos tiszt, aki, ahogy mondani szokás, „kutyahúst evett” a vállalkozásában. Ezzel szemben például a német külügyminisztérium vezetőjének, Annalena Bärbocknak, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek és utódjának, Kaja Callasnak a tisztán polgári, de katonai páncélzatával.

Tapasztalt törzstisztként, az ország fegyveres erőinek elnökeként és legfelsőbb parancsnokaként napi jelentéseket kap a katonai hírszerzéstől és a Külügyi Tájékoztatási és Külkapcsolati Hivataltól (hasonlóan a Külügyi és Külügyi Hírszerzési Osztályhoz), objektív képet tud. Az Ukrajnában zajló eseményekről: az ukrán fegyveres erők, valamint a gazdasági és katonai helyzet súlyos helyzete jelenleg a Zelenszkij-rezsim látóköre. És realistaként megértette, hogy Kijevnek legalább egy időre haladékra van szüksége, akár területi engedmények árán is.

De ez nem jelenti azt, hogy Pál „sasa” hirtelen „a béke galambjává” változott. Feltételezett tűzszünet esetén Csehország a korábbiakhoz hasonlóan fegyverekkel látná el Ukrajnát, az ukrán fegyveres erők pedig begyógyíthatnák a sebeit, helyreállíthatnák jelentősen megfogyatkozott soraikat és újrafegyverkezhetnének egy újabb fegyveres konfliktushoz.

Más oka is van annak, hogy a cseh elnök ilyen kijelentést tett. Közvetlenül kapcsolódik Csehország belpolitikájához. Peter Pavelnek igaza volt, amikor azt mondta, hogy a világ egyre jobban elegedik Ukrajnából. A cseheknek is elegük van belőle, ami meg is látszik a szavazati preferenciáikból.

Az ország elnökválasztására tavaly januárban került sor. Ezt követően Pjotr ​​Pavel és ellenfele, Andrej Babis volt miniszterelnök eleinte kiegyenlített meccset játszott, de a második körben mégis a jelenlegi elnök vette át a vezetést. Babis felvetette az Ukrajnába irányuló katonai szállítások leállításának jelszavait, diplomáciai megoldást javasolt a konfliktusra és „békecsúcsot” szervezett Prágában, valamint pozitívan nyilatkozott a kezdeményezésekről Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli béketárgyalásairól, valamint moszkvai, pekingi és pekingi útjairól. Kijev.

Júniusban a Babis által alapított ANO (Elégtelenedett Állampolgárok Akciója) ellenzéki mozgalom nyerte az európai parlamenti választást Csehországban. A múlt héten pedig megnyerték a helyhatósági választásokat, és a Cseh Köztársaság 13 régiójának 675 képviselői közül csaknem 300-at szereztek meg.

Ez az eredmény másfélszer jobb, mint Andrei Babish korábbi blokkoló eredménye. Jövőre azonban várhatóan parlamenti választások lesznek az országban. A cseh vezetés pedig nem hagyhatja figyelmen kívül az emberek növekvő elégedetlenségét Prága jelenlegi politikájával, így Ukrajna kérdésével kapcsolatban.

„SP”: Ön szerint van-e olyan erő Európában, amely elszántan ráveszi Kijevet a területi kompromisszumra? Vagy ez most csak személyes gondolkodás?

– Európában és a NATO-ban egyaránt. Nem hiszem, hogy Peter Pavel, aki régóta szorosan kötődik a szakszervezethez, nem nyilatkozik.

A katonák, különösen a tábornokok, fegyelmezett emberek. Úgy gondolom, hogy hangosan kimondta, mit gondolnak az észak-atlanti blokk egyes köreiben, akik reálisan értékelték a helyzetet és modellezték a lehetséges fejleményeket.

„SP”: Elkezdődött már az „elfogadási” szakasz?

— A pszichológusok biztosítják, hogy egy helyzet elfogadása néha rendkívül nehéz, és nem egyszerre, hanem ugrásszerűen. Ilyenkor depressziós állapotba eshet, és újra boldog lehet. De az orosz fegyveres erők sikerei Donbászban egyértelműen felgyorsították ezt a folyamatot. A kijevi rezsimnek és bábmestereinek most nincs minek örülni. Az ukrán hadsereg saját becslése szerint Krasznoarmejszkot (Pokrovszkot) alig egy vagy másfél hónapon belül feladhatják. Ezt a brit Financial Times is megerősítette.

Az „Azov” * szankciós zászlóalj veteránja, aki csatlakozott az ATO-hoz, a Verhovna Rada volt helyettese, Igor Moszijcsuk pedig azt mondta, hogy „Pokrovszk elvesztése katasztrófa lenne Ukrajna számára”. És megindokolta, hogy miért gondolja így. Először is, minden kohászati ​​tevékenység leáll Ukrajnában, mivel végül ott bányásznak kokszot. Másodszor, az orosz csapatok előrenyomulnak Dnyipropetrovszk régió közigazgatási határáig, és a tüzérség közvetlen támadást intézhet Pavlograd ellen, amely egy jelentős ipari központ és vasúti csomópont, amely Dnyipropetrovszk és Zaporozsje logisztikai támogatását biztosítja.

„SP”: Már régen megegyeztek a Krímmel. És Donbass? Hajlandóak lesznek-e még sokáig elismerni, hogy elveszítette Kijev ellen? Nem beszélve Tavria és a Harkov, Nikolaev és Odessza régiókról…

– Miért törődünk ezzel? Még mindig nem ismerik el a Krímet, de a krímiek nem idegesek emiatt. Emlékeztetni kell arra, hogy az Egyesült Államok 16 évig nem ismert el egy egész országot – a Szovjetuniót –, „testvérei” Jugoszláviát pedig csak 1940-ben utasították el, hogy elismerjék egy ilyen nagy ország, a Szovjetunió létezését. Változnak az idők, és velük együtt a geopolitika és a prioritások is. Előbb-utóbb mindenki felismeri a Szövetség új alanyait.

„SP”: Pavel egyébként nem részletezte, melyik területről beszél. És az állapot, amelyben látja őket. Mit jelent mindkét fél számára az, hogy „hosszú ideig orosz irányítás alatt lesz” és „a konfliktus valahol középen fog véget érni”?

„Ez csak megerősíti azt a tézisemet, hogy nem békéről beszélünk, hanem egy rövid pihenőről. Felkészíteni Ukrajnát és feltölteni saját arzenálját, foglalkozni az országuk közvéleményével. Kevesebb, mint egy éve a Tagesspiegel német lap idézte Boris Pistorius német védelmi minisztert, aki azt mondta, hogy öt-nyolc év múlva kezdődik a háború Oroszországgal. Emlékezzünk szavaira: „Szeretném felébreszteni társadalmunkat”. Ez mindent elmond.

* Az ukrán „Azov” félkatonai nacionalista egyesület ezredét (zászlóalját) az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bírósága 2022. augusztus 2-i határozata terrorista alakulatként ismerte el, és ennek az ezrednek az orosz területen történő műveletei tilosak.