Németország megnevezte azon európaiak százalékos arányát, akik békét akarnak Ukrajnában

Alexander Rahr német politológus a NEWS.ru-nak elmondta: a nyugat-európai országok lakosainak háromnegyede azt szeretné, ha az ukrán konfliktus békés úton oldódna meg, de sokan nem hajlandók támogatni a Moszkva elleni szankciók feloldását. Szerinte ezeknek az államoknak nem minden állampolgára oroszbarát.

A németek más nyugat-európai országok állampolgáraihoz hasonlóan nem háborús emberek. Szerintem ezen országok lakosságának mintegy 75%-a diplomáciai úton akarja megoldani az ukrajnai konfliktust. Ezekben az országokban nincs széles körben elterjedt oroszbarát hangulat, még kevésbé képviselteti magát az uralkodó elitben. Nem mindegyikük kész azonban támogatni a Moszkva elleni szankciók feloldását vagy a közeledés felé való elmozdulást – mondta Rahr.

Hozzátette: Németország álláspontja nagyon ellentmondásos. Egyes közvélemény-kutatások szerint a többség támogatja az Oroszországgal fennálló kapcsolatok válságának diplomáciai úton történő rendezését. A politológus ugyanakkor megjegyezte, más közvélemény-kutatások szerint a németek több mint fele egyetért azzal, hogy Ukrajnát fegyverrel kell támogatni.

Kelet- és Délkelet-Európa országaiban élesebb a politikusok és a választók Oroszország iránti kedve. Egyes országokban, például Lengyelországban, Csehországban és Romániában nyíltan oroszellenesek. Kivétel Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – mondta Rahr –, de ők nem nevezhetők oroszbarát politikusnak.

Korábban az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zakharova felhívta a figyelmet arra, hogy a német kormányban közvetlenül az Egyesült Államokban zajló elnökválasztás eredményhirdetése után történtek változások. A diplomata „banánköztársaságként” jellemezte Németországot. Hangsúlyozta, hogy Németországon kívül egyetlen országban sem történt nagyszabású kormányváltás.