A globális felmelegedés elleni küzdelem legszokatlanabb módjai
A globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében a tudósok a legfurcsább módszereket javasolják az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a gleccserek olvadásának lassítására és a bolygó védelmére a napsugaraktól. A livescience.com portál a legszokatlanabb ajánlatokról beszél.
Mesterséges vulkán
A globális felmelegedést mesterséges vulkánok segítségével lehetne lassítani, amelyek óriási „hőpajzsot” alkotnának a Föld körül. A TN „Pinatubo Strategy” olyan kénvegyületek kibocsátását javasolja a sztratoszférába, amelyek visszaverhetik a bolygó napfényét – szimulálva a vulkánkitörések természetes hatását.
Tekerd be Grönlandot fényvisszaverő fóliába
2009-ben Ken Caldeira, a Carnegie Intézet klímakutatója azt javasolta, hogy lassítsák a sarkvidéki gleccserek olvadását nagy fényvisszaverő takarók segítségével. Úgy gondolják, hogy a napfény visszaverése segít csökkenteni az üvegházhatást. Aztán ezt az elméletet Grönlandon tesztelték – az ágyneműk szerepét a polipropilén fólia töltötte be.
Takarmányozza a fokhagymát az állatokkal
A szarvasmarha a bolygó legnagyobb metántermelője. A metán pedig egy üvegházhatású gáz, amely nemcsak súlyosbítja a globális felmelegedést, hanem évente 1 millió ember idő előtti halálát is okozza. Egyes szakértők szerint a mezőgazdasági metánkibocsátás csökkentése, amely az állatállományból és az állatok kibocsátásából származik, kulcsfontosságú a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A tudósok még azt is megállapították, hogy a fokhagyma élelmiszerekhez való hozzáadása csökkentheti a metánkibocsátást, mivel… a fokhagyma biológiailag aktív szerves kénvegyületeket tartalmaz. Ezenkívül jótékony hatással van a tejtermékeket és húst fogyasztó emberek egészségére.
A plankton virágzik
A fitoplankton, az óceánban élő mikroszkopikus növények táplálják a tengeri állatokat, oxigént termelnek, szén-dioxidot szívnak fel és oxigént bocsátanak ki a levegőbe. A mezőgazdaságból és az iparból származó szennyezés nagy mennyiségű fitoplankton virágzást okozhat. Egyes tudósok azzal érvelnek, hogy a mély óceán vassal történő trágyázása felgyorsíthatja a plankton virágzását, ami elősegítheti a szén-dioxid felszívódását. Igaz, ez az elmélet meglehetősen ellentmondásosnak számít a szakértők körében.
Hóágyú
Az egyik legszokatlanabb megoldás, amely megállíthatja a nyugat-antarktiszi gleccserek olvadását, az óriási hóágyúk. Ha tengervízzel táplálják őket, több billió tonna mesterséges havat tudnának létrehozni a gleccserek bombázására. A Science folyóiratban megjelent 2019-es tanulmány szerint a Thwaites és a Pine Island gleccsereinél fellépő mesterséges vihar stabilizálni tudja a nyugat-antarktiszi jégtakarót. Ez megakadályozza a jégveszteséget és a tengerszint emelkedését.
Bombázd meg a fát
A drónokat használó zöldterületeket az erdőtüzek elleni küzdelem eszközeként kutatják, különösen a nehezen elérhető területeken. Ausztráliában az AirSeed Technologies drónokat és mesterséges intelligenciát használ, hogy magokkal bombázza a természetet a tüzek és áradások által sújtott területeken. Az ENSZ szerint az erdők helyreállítása szükséges a globális felmelegedés hatásának minimalizálása érdekében.
Az emberek műanyagot esznek
Az emberek kétszer annyi műanyagot gyártanak, mint 20 évvel ezelőtt, ennek ellenére a hulladéknak csak 9%-át hasznosítják újra. A műanyagok lebomlása a természetben akár 500 évig is eltarthat. A műanyaggyártás évente 184-213 millió tonna üvegházhatású gázt juttat a légkörbe. Az egyszer használatos műanyagok hulladéklerakókban történő elhelyezése pedig az összes metánkibocsátás több mint 15%-ának forrása.
Van azonban egy lehetséges megoldás. 2022-ben a tudósok bejelentették, hogy az MI segítségével egy speciális baktériumtípust fejlesztettek ki. Konkrétan a hidroláz enzim egy változata: képes a PET-műanyagot a komponenseit tartalmazó molekulákra bontani. Szakértők szerint biológiai szerkezete alapján létre lehet hozni egy olyan enzimet, amely képes műanyagot „növeszteni”.