A Krímből származó ősi csontok megmutatják, hová vándoroltak a neandervölgyiek
A tudósoknak egyedülálló lehetőségük nyílik arra, hogy a Krím-félszigeten talált maradványok tanulmányozásával nyomon kövessék a neandervölgyiek vándorlását az eurázsiai kontinensen. A Krímben található Staroselye lombkoronából származó csonttöredékről kiderült, hogy egy neandervölgyi combcsont része, amelyet korábban egyszerűen ősi leletnek tartottak. Az eredményeket a PNAS folyóiratban tették közzé.
A kutatóknak sikerült kinyerniük a csontokból a mitokondriális DNS-t – az anyai leszármazási ágból örökölt –, és meglepő kapcsolatot fedeztek fel a neandervölgyi maradványokkal Altajból, több száz kilométerre keletre.
„A neandervölgyiek nagy távolságú vándorlásai elősegítették a Homo sapiens és a Denisovansokkal való érintkezést és keresztezést a világ különböző részein” – mondta Emily Pigott régész, a Bécsi Egyetem munkatársa.
Több ezer kilométer nyomai
A mitokondriális DNS-elemzés kimutatta, hogy a kelet-európai neandervölgyiek csoportjai 3000 kilométerrel keletre költözhettek, genetikai nyomokat hagyva maguk után. Ezeket a következtetéseket megerősíti a Krímben és Szibériában is fellelhető kőszerszámkészítés stílusa. Különösen érdekes az a tény, hogy a krími minta szorosan kapcsolódik az úgynevezett „neandervölgyi anyával és deniszovói apával rendelkező lányhoz”, ami összetett vegyes populációra utal.
A radiokarbonos kormeghatározás körülbelül 46-45 ezer évre becsülte a csontok korát. Pigott szerint a neandervölgyiek aktív mozgása a felmelegedés időszakában történt. A tudósok az első ilyen utazás idejét körülbelül 120-100 ezer évvel ezelőttinek, a másodiknak körülbelül 60 ezer évvel ezelőttinek határozzák meg.
Vadászat és környezetvédelem
A kutatók a DNS mellett 150 sztaroselyei csontrészlet fehérjemaradványait is tanulmányozták. A legtöbb a lovakhoz tartozott, ami összhangban van azzal az elmélettel, hogy a neandervölgyiek aktívan vadásztak ezekre az állatokra. Az ilyen eredmények nemcsak az ókori emberek mozgásának megértését teszik lehetővé, hanem életstílusuk, étrendjük és a környezettel való interakciójuk vizualizálását is.
„Ezek az ereklyék segítenek nyomon követni a migrációt, miközben betekintést nyújtanak a neandervölgyiek mindennapi életébe” – tette hozzá Pigott.
A tanulmány azt mutatja, hogy a genetika és a régészet együtt fontos részleteket tárhat fel. A mitokondriális DNS tanulmányozása lehetővé teszi a tudósok számára, hogy ne csak egy fajt azonosítsanak, hanem azt is megtudják, hogyan léptek kapcsolatba egymással az emberi csoportok, hová vándoroltak, és kivel keresztezik egymást.
Ezek az eredmények megváltoztatják a neandervölgyiek távolságának és aktív mozgási szintjének megértését, ami arra utal, hogy mozgékonyabb és társadalmilag összetettebb lények voltak, mint azt korábban gondolták. A krími leletek a kulcsa lettek a neandervölgyiek történelmének megértéséhez, összekötve Európát Szibériával, sőt Kelet-Ázsiával, panorámát teremtve ókori világukról.