Elpusztítja a Földet egy szupernóva-robbanás?
A csillagok előbb-utóbb felrobbannak és szupernóvává válnak – hasonló sors vár Betelgeuse-re. Még nappal is látható, éjszaka pedig szupernóva fényében nyugodtan lehet könyveket olvasni. És ez azt feltételezi, hogy a Betelgeuse körülbelül 650 fényévnyire található a Földtől, és nem károsítja az emberiséget. A livescience.com portál kiderítette, hogy egy szupernóva-robbanás elpusztíthatja-e a bolygót.
Ahhoz, hogy megbecsülhessük, milyen közel kell felrobbannia egy szupernóvának ahhoz, hogy komoly károkat okozzon a Földön, meg kell értenünk pusztító erejét. Először is, a robbanáshullám károkat okozhat… De a csillag által kibocsátott sugárzás megölné az embert a hullám sokkja előtt. Ennyire kell közel lennie egy csillaghoz, hogy elviselje a robbanást.
Következő – egy fényvillanás. Elég erős ahhoz, hogy elvakítson egy embert, de nem árt a Földnek. Ami az energiatermelést illeti, a szupernóva energiájának nagy része neutrínóként bocsátódik ki – olyan szellemszerű részecskékként, amelyek szinte semmilyen kölcsönhatásba nem lépnek az anyaggal. Valójában neutrínók billiói haladnak át a testeden, és egyszerűen nem veszed észre. Ugyanígy senki sem fogja észrevenni a szupernóva-robbanásból származó neutrínók felszabadulását.
De mi a helyzet más fényspektrumokkal, például a röntgen- vagy gamma-sugárzással? A jó hír az, hogy a szupernóvák általában nem termelnek nagy mennyiségű áthatoló sugárzást. A rossz hír az, hogy nem csak relatív értelemben nagyok. Ha az abszolút skálából indulunk ki, akkor igen, egy szupernóva sok káros sugárzást produkálna. Arról nem is beszélve, hogy a szupernóva-robbanás képes nagy kozmikus sugárzást létrehozni. És ezek a sugarak jelentős károkat okozhatnak a Földön.
Miért? Mert a röntgen, a gamma-sugárzás és a kozmikus sugárzás megszakíthatja a nitrogén és az oxigén molekuláris kötéseit – amelyek bolygónk légkörében találhatók. Általában szabad molekulákként léteznek, de elválasztva sok különböző vegyületet képezhetnek. Például nitrogén-oxid – vagy nevetőgáz. Ez pedig az ózonréteg leépüléséhez vezet.
Az ózonréteg nélkül a Föld elveszítené védelmét a nap ultraibolya sugárzásával szemben. Az emberek gyorsabban kezdenek égni a napsugárzás hatására, és nagyobb lesz a bőrrák kockázata. A fotoszintetikus mikroorganizmusok, mint az algák, szó szerint halálra sülnek a napon. És mivel a mikroorganizmusok jelentik a tápláléklánc alapját, sok ökoszisztéma összeomlik – az állatok tömeges kihalása kezdődik szerte a bolygón.
Ami a galaxisunkban előforduló szupernóvákat illeti, egy haldokló csillagnak körülbelül 25-30 fényévnyire kell lennie a Földtől ahhoz, hogy az ózonréteg körülbelül felét elpusztítsa. Ez a fajta sérülés elegendő a fent leírt láncreakció kiváltásához. Szerencsére 25-30 fényév sugarú körön belül nincsenek szupernóvajelöltek. A legközelebbi csillag (Spica) mindössze 250 fényévnyire van a Földtől.
A környező csillagok valószínűleg nem lépnek be a szupernóva-fázisba, és ugyanakkor meglehetősen közel lesznek a Földhöz, de van egy érdekes árnyalat. Naprendszerünk lassan belép az Orion-karba, a Tejútrendszer spirális régiójába. Az ilyen régiókban pedig köztudottan megnövekedett csillagkeletkezési arány, ami viszont megnövekedett csillaghalálozási arányt jelent. Más szóval, az átlagosnál valamivel nagyobb esély van arra, hogy a következő 10 millió éven belül veszélyesen közel kerülünk egy szupernóvához.
Ha mindezeket a tényezőket kombináljuk, a statisztikák azt mutatják, hogy egy potenciálisan végzetes szupernóva-ütközés milliárd évente többször történik. Itt azonban érdemes fenntartással élni: a fenti elemzés csak közönséges szupernóvákra alkalmas. Néha a haldokló csillagokat vastag porréteg veszi körül. Ha a robbanáshullám eléri ezt a réteget, a szupernóva nemcsak röntgensugarakat bocsát ki, hanem kozmikus sugarakat is.
Végül az utolsó kockázati tényező egy fehér törpe által előállított Ia típusú szupernóva. Kis méretük és gyenge fényük miatt a fehér törpéket nehezebb észlelni, és sokkal nehezebb megjósolni a szupernóvákká való végső átalakulásukat. A földlakók szerencsések – a bolygóhoz legközelebbi fehér törpe biztonságos távolságra, 150 fényévre van.