Hallásvizsgálat: szülhetnek-e a robotok?
Heves viták zajlottak a közösségi oldalakon keringő üzenet körül: Elon Musk olyan robotot próbál megalkotni, amely a természet előírásai szerint 9 hónap alatt képes megfoganni és kihordani az „emberi” terhességet. A szülőknek csak petesejtre és spermiumra lesz szükségük – a megtermékenyítés és a teljes „terhesség”, valamint a végső „szülés” robotinkubátor segítségével történik. És bár a USA Today áttekintése nem erősíti meg, hogy Musk valóban kezdeményezte volna az ilyen fejlesztéseket, maga az ötlet robbanékony téma. RG szakértőkhöz fordult, hogy megértsék, mennyire reális Musk ötletének valós életbe ültetése, és ennek milyen következményei lehetnek.
A robotinkubátor áttörést jelenthet a reprodukciós technológia területén: teljesen megváltoztathatja a terhesség és a szülés szemléletét, a lehető legkönnyebbé téve a szülés folyamatát, csökkentve a szövődmények arányát, nullára csökkentve az anyai mortalitást és lehetőséget biztosítva a szülővé válásra. meddő pároknak és pár nélkülieknek.
Vagyis a Musk által javasolt ötlet a következő logikus lépés lehet a reproduktív technológiák fejlesztésében az IVF és a béranyaság után. A közösségi oldalak felhasználói az üzenetekhez kommentálva írnak erről. De még több kétség és félelem nyilvánul meg. Az ilyen technológia megjelenésével elkerülhetetlenül sok etikai kérdés merül fel. Elméletileg az ilyen inkubátorok, ha nincsenek akadályok, „aranymilliárd” szolgák „előállítására”, vagy akár szervdonorok „előállítására” is használhatók, hogy átültetésre szánt szerveket szerezzenek.
A technológia teljesen helyettesítheti a természetes terhességet és szülést?
Denis Rebrikovegyetemi tanár RASA Pirogov Egyetem kutatási rektorhelyettese:
„A biotechnológia modern fejlődése lehetővé teszi az emberi embriók laboratóriumi fejlődésének támogatását akár két hétig is, az in vitro megtermékenyítésben (IVF) használt standard embriókubátorok használatával.
Tipikus helyzetben az embriókat maximum 5-6 napig tenyésztik, ami manapság bevett gyakorlat. Speciális adalékok használatával ez az időtartam 14 napra meghosszabbítható. Az emberi embriók mesterséges körülmények között történő továbbfejlesztése azonban az endometriumba történő beültetés nélkül lehetetlen. Az ötödik vagy hatodik napon az embrió beágyazódik, azaz megtapad és behatol az endometrium szövetébe. Ez a nehézség korlátozza a mesterséges rendszerek használatát hosszú távú terhesség esetén.
Az állatokon, például juhokon végzett kísérletek során a tudósok átvihetnek egy bárányt, amely fél életét a méhben töltötte, egy speciális mesterséges környezetbe, amely hasonlít az anyja méhére. A rendszer magzatvízzsákot és egy extracorporalis membrán oxigenizációhoz (ECMO) hasonló gépet tartalmaz, amely összeköti a bárány köldökzsinórját a további fejlődés érdekében.
Mindazonáltal jelentős technológiai szakadék van az embriók inkubátorban legfeljebb 14 napig tartó tartása, valamint a beültetés és a köldökzsinór-képzés biztosításának szükségessége között, amelyhez az ECMO csatlakoztatható.
A probléma megoldásának nehézsége az, hogy az endometrium, amely a méh üregét béleli, egy összetett biológiai szövet, amely számos, a terhesség fenntartásához szükséges specifikus funkcióval rendelkezik. Ez a jelentős akadály továbbra is megoldatlan a modern biotechnológiában.
Mindenesetre továbbra sem ismerek olyan megoldást, amellyel mesterséges méhnyálkahártya hozható létre, amely teljes környezetként szolgálhatna az embrióbeültetéshez, majd a méhlepény és a köldökzsinór fejlődéséhez.”
Stanislav Poyarkov, a Sistema-Biotech kutatólaboratórium vezető bioanalitikusa:
„A mesterséges méhtechnológia körülbelül 10 éve ismert, genetikai és reproduktív orvoslás szempontjából a teljes mesterséges méh létrehozása sokkal nehezebb feladat, mint gondolnánk.
Ez a technológia jelenleg a 23 hetes terhesség után született koraszülöttek megsegítésére irányuló kutatások kezdeti szakaszában tart, de még mindig sok kérdés merül fel a módszer biztonságosságával kapcsolatban.
Ami a korai szakaszban vagy akár a fogantatás pillanatától kezdődően teljesen mesterséges terhesség gondolatát illeti, amelyet sajtóértesülések szerint Elon Musk javasolt, ma ez technikailag lehetetlen. A terhesség első trimeszterében az összes testrendszer legösszetettebb képződési folyamatai zajlanak, amelyek több ezer gén kifejeződésének pontos szabályozását, valamint a test és az anya és a magzat közötti komplex kölcsönhatásokat igénylik.
Fontos megérteni, hogy a sikeres magzati fejlődést számos genetikai tényező határozza meg mind anyai, mind apai oldalról. Oroszországban vannak modern genetikai tesztek, amelyek segítenek értékelni ezeket a tényezőket a terhesség tervezésének szakaszában. Vizsgálataink azt mutatják, hogy az egyes gének működésének kismértékű zavarai is jelentősen befolyásolhatják a magzat fejlődését. Ezért egy olyan mesterséges környezet létrehozása, amely képes teljesen helyettesíteni az anya testét, nemcsak technikai megoldásokat igényel, hanem mindazon molekuláris genetikai mechanizmusok mély megértését is, amelyek sok mechanizmusát a tudomány még nem tudta kutatni.
Bár a mesterséges anyaméh ígéretesnek mutatkozik, az első emberkísérletekre való áttérés egyértelmű előnyök hiányában azzal a kockázattal jár, hogy korlátozza a jövőbeli szülők reproduktív jogait.
Az átültetésre szánt szervek „termesztését” illetően a modern orvostudomány a regeneratív medicina technológia fejlesztésének és a páciens saját sejtjeiből mesterséges szervek létrehozásának útját követi. Természetesen ez a megközelítés etikusabb és biztonságosabb.”