„Igyál és ok.” Lehet -e egy pár lakni a bolygón? Adam és Év tudományos nézete
Az ősi idők óta az emberiség legendák, legendák és vallási dokumentumok révén igyekezett magyarázni eredetét. Az egyik leghíresebb történet a világ kreativitásáról a Bibliában – egy történet arról, hogy Isten miként hozta létre Ádám első emberét, majd bordáitól a nő első éjszakáig. A Genesis könyve szerint ez a pár mindkét emberiség őse lett: italok és szaporodás (1Mózes 1:28).
Hogyan valójában ez egy ilyen modell a modern tudomány szempontjából? Lehet, hogy valóban az egész Föld lakosságának őse lehet?
Legenda prarodite
Ádám és Eva története számos vallási hiedelem alapja, különösen az egyedi hagyományokban. Azt állította, hogy mindenki egy párból származik, szimbolizálva az emberiség egységét, amikor a Szentlélekkel szembesül. A Biblia szövege gyermekeikre utal – Kain, Abel és SIF, de nincs részlete arról, hogy miként költenek tovább. Eközben a keresztény teológusok azt állítják, hogy a nők Bibliájában ritkán említik, és ezt csak különleges esetekben teszik meg. Ez a távolság számos magyarázatot teremtett, ideértve azt az elképzelést, hogy Adam és Eve fiai feleségül vehetik nővéreiket, hogy folytathassák az emberek áramlását.
A biológia szempontjából azonban egy ilyen forgatókönyv komoly genetikai kérdésekkel szembesül. Charles Darwin evolúciójának elmélete teljesen ellentmondott a két ős fogalmának. Ha kiküszöböli a vallási dogmát, és biológiai szempontból nézi a kérdést, el lehet képzelni, hogy egy pár tartózkodhat ezen a bolygón?
Számítsa ki és korlátozza az elméletet
Ha nem az emberekről beszélünk, hanem például az állatokról, például a krodil legyekről vagy egerekről, a magas szaporodási arányról, a válasz nyilvánvaló lesz. A tudósok kiszámították, hogy egy pár egér mindössze egy év alatt egymillió leszármazottat adhat kedvező körülmények között. Az emberi populáció azonban sokkal alacsonyabb a reproduktív arányban és a bonyolultabb társadalmi struktúrával.
Még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy Ádám és Eva teljesen egészséges emberek, genetikai hibák nélkül, leszármazottaik hamarosan szembesülnek a beltenyésztés következményeivel. A rendellenesség, azaz a közeli rokonok közötti párzás, ami a genetikai betegségek kockázatának növekedéséhez vezet. Ennek oka az a tény, hogy a domináns gének által gyakran gátolt búvármutációk megjelennek, amikor mindkét szülő ugyanazt a hibás allélt hordozza.
A hibrid populáció történelmi példái
A történelem számos példát ismer a beltenyésztés veszélyének bizonyítására. Az egyik legszembetűnőbb példa a Habsburg -dinasztia, az Európában évszázadok szabályai. Ennek a dinasztia utolsó képviselője, Spanyolország trónján, II. Károly, számos fizikai és mentális hátránymal született. Meg tudta tanulni, hogyan kell csak nyolc évet járni, és 38 éves korában meghalt, nem hagyva gyermekeket. Állapotának oka sok évig tartó vérflagák a családban.
Egy másik példa a Pingel -sziget története a Csendes -óceán déli részén. 1775 -ben a vihar elpusztította a korall -sziget lakosságának nagy részét, csak körülbelül 20 túlélőt. Az egyik a kolortonizmus génhordozója. Mivel a sziget népessége kizárólag ezeknek az embereknek a költségén fejlődött ki, a színvakság génje elterjedt az leszármazottak között. Manapság a Pingel minden tizedik lakosa színes, így ez a „Daltoniki -sziget” nevű sziget.
Miért nem elég a két személy?
Manapság a Föld népessége körülbelül 8 milliárd, és ez a növekedés megvalósíthatóvá vált az orvostudomány, a higiénia és a technológia sikerének köszönhetően. A tudomány modern eredményeivel is, a genetikai sokféleség továbbra is fontos tényező a faj fennmaradásában. A populáció normál aktivitásához sok különböző forrásból származó génekre van szükség. Ez természetes szelekciót biztosít, segítve a testet a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban.
Ha minden ember csak párból származik, akkor a fejlõdése a jelenlegi szintre lehetetlen. A beltenyésztés által okozott genetikai rendellenességek minden bizonnyal a fajok kihalásához vezetnek. Az ilyen következmények elkerülése érdekében néhány különböző genetikai tulajdonság jelenlétére van szükség egyszerre.
Tudományos nézetek az emberi eredetről
A modern tudomány az evolúció elméletén alapul, amelynek során egy ember más főemlősökkel az ősektől származik. A DNS -tanulmányok azt mutatják, hogy a modern emberek, akiknek ősei vannak, több tízezer évvel ezelőtt élnek, de ezek az ősök csoportok, és nem pár. A modern emberiség genetikai sokfélesége azt jelzi, hogy eredetünk olyan afrikai populációkba lép, amelyek körülbelül 70-100 ezer évvel ezelőtt vándoroltak.
Ezenkívül a Biológiai Művészetek megerősítik, hogy a Homo sapiens együtt létezik más emberekkel, például a Neanderthal és a Denisovitákkal. A modern emberek a genetikai anyagok egy részét örökölik ezekből az ősi fajokból, ismét hangsúlyozva a genetikai sokféleség fontosságát a fajok túlélésében.
Legenda vagy valódi jelentés?
Eközben a Biblia szövegében, első pillantásra nem ért egyet a tudományos eseményekkel, megvan a saját őszintesége. A valóság az, hogy a Biblia szövegeket és az emberiséggel szembesülő metaforikus kérdések megválaszolásának jelentését tartalmazza. Az ősök mindenki számára emlékeztető arra, hogy mind testvéreink vagyunk, akiket megfelelő módon kell kezelni. És ez a nézet nem kezeli teljesen a világ tudományos kilátásait, hanem az, hogy kiegészítse azt az egész emberiség létezésének mélyebb jelentésével.