Melyik állat tudja legtovább visszatartani a lélegzetét?

A tengeri és folyami állatok képesek visszatartani a lélegzetüket és rendkívül hosszú ideig víz alatt maradni, de melyik faj tud a legtovább merülni? A livescience.com portál kérdésesnek találta.

Valójában az az idő, ameddig az állatok víz alatt maradhatnak, közvetlenül függ a merülés okától. Különbség van a víz alatti túlélés és a lélegzetvisszatartás között. Például előfordulhat, hogy egyes állatok a víz alatt találják magukat anélkül, hogy képesek lennének azonnal a felszínre kerülni: egyes hangyák szükség esetén akár órákig is túlélnek oxigén nélkül, de egyikük sem hajlandó egy percnél tovább merülni.

Ezenkívül az állatoknak tüdere van szükségük a lélegzet visszatartásához, nem beszélve arról, hogy egyes lények, akiknek nincs kopoltyúja, még mindig képesek lélegezni a bőrükön keresztül.

A búváridő abszolút bajnokai a tüdőt hordozó állatok között bizonyos édesvízi teknősfajok, mint például az amerikai mocsári teknős. Télen a tározó alján hibernálnak, és hónapokig nem kelnek elő, ami lehetővé teszi számukra, hogy még a jég alatt is túléljenek. A teknősök hidegvérű hüllők, és a fagyos időszakokban lelassul az anyagcseréjük, így energiát takarítanak meg és kevesebb oxigént fogyasztanak. De itt érdemes megjegyezni, hogy ezek a teknősök „csalnak”, és a végbélnyíláson keresztül – más néven kloákán – kis mennyiségű oxigént szívnak fel a vízben.

A méret a lélegzet visszatartásában is szerepet játszik. Általános szabály, hogy minél nagyobb az állat, annál tovább van levegő nélkül. Ha az emlősöket tekintjük, a rekord a csőrös bálnáé, amely 222 percig – vagyis 3,7 óráig – képes túlélni a víz alatt. Más bálnák is lenyűgöző eredményeket mutattak. A fogazott úszók 153 percig, a sperma bálnák 138 percig merültek.

A bálnák órákig képesek visszatartani lélegzetüket számos alkalmazkodásnak köszönhetően, beleértve a lassabb pulzusszámot és az anyagcserét; átirányíthatják a vérkeringést, és ideiglenesen leállíthatják a belső szerveket, beleértve a májat és a vesét. Ezenkívül nagy mennyiségű oxigént tudnak tárolni a testben az izmokban és a vérben lévő légúti fehérjék segítségével. És ha ez nem lenne elég, a bálnák átválthatnak anaerob anyagcserére, és oxigén nélkül termelhetnek energiát.

Bár a bálnák vezetnek az emlősök versenyében, a nagy hidegvérű állatok még mindig nem versenyezhetnek. Így az ausztrál keskeny orrú krokodil akár 402 percig, azaz 6,7 óráig is képes merülni a víz alatt, ha bármilyen veszély fenyegeti a tározó felszínét. A tengeri teknősök általában 610 percig – vagyis 10,2 óráig – tartják vissza a lélegzetüket. A hidegvérű fajok sokféle adaptációja megegyezik a melegvérű emlősökkel, de energiát takarítanak meg, mivel nem kell felmelegíteniük a testüket.