Nukleáris robbanófejek aszteroidák ellen: Milyen hibákat követtek el a hollywoodi filmek?

Az Armageddon című filmben a NASA úgy dönt, hogy megmenti az emberiséget egy óriási aszteroidától egy csoport bányász odaküldésével. Lehet, hogy hülyén hangzik, de a bolygó védelme valós. A csillagászok folyamatosan figyelik a potenciálisan veszélyes aszteroidákat és más objektumokat, de az ellenük való védekezés módszerei gyakran alig hasonlítanak a filmekben látottakra. A popsci.com portál szerint Hollywood tévedett az aszteroidákkal kapcsolatban.

„Grönland” (2020) – üstököstöredék zuhan a Földre

Már nem reális, hogy az űrügynökségek pontosan megjósolják a lehulló üstököstöredék pontos helyét. Szinte száz százalékos pontossággal megjósolhatják az esés idejét és helyét. A zuhanás által keltett lökéshullám azonban egészen hihetőnek bizonyult: valójában atomrobbanásnak tűnt.

Egy üstökös megölhet mindenkit a bolygón? Elméletileg igen, de emiatt nem kell aggódnia. Az üstökösök sebességüknek köszönhetően „apokaliptikus” potenciállal rendelkeznek, de idejük nagy részét a külső Naprendszerben töltik. Rendkívül kicsi annak az esélye, hogy valamelyikük eltalálja a Földet. De a Mars és a Jupiter közötti övből kitört aszteroidák milliói rendszeresen elhaladnak veszélyesen a Föld közelében, és valóban összeütközhetnek a bolygóval. Bár a nagy aszteroidák ritkák a kis aszteroidákhoz képest. Szinte az összes blokkot, amely elpusztíthatja az életet a bolygón, már régen feljegyezték a csillagászok, és egyelőre nem jelentenek veszélyt az emberiségre.

„The Expanse” (2020) – a titokzatos aszteroida ütközik a Földdel

Az aszteroidákat gyakran lassú, kecses objektumként ábrázolják, amelyek nulla gravitációban lebegnek. De a The Expanse-ban a dolgok másként működnek: egy észrevétlen aszteroida behatol a Föld légkörébe, óriási tűzgolyóvá változik, és másodperceken belül az óceánba zuhan. Lenyűgöző jelenet, rettentően valósághű.

Felfedezünk egy veszélyes aszteroidát, mielőtt túl késő lenne? Minél nagyobb az aszteroida, annál több napfényt ver vissza, és annál könnyebben látható. Természetesen a kisebb klasztereket nehezebb észlelni, de a NASA és más űrügynökségek kiváló teleszkópokkal rendelkeznek a potenciális fenyegetések nyomon követésére. Mindig lehetünk szerencsétlenek, de évről évre csökken annak a valószínűsége, hogy egy észleletlen aszteroidával ütközünk.

The Empire Strikes Back (1980) – Repülés az aszteroidaövön

Minden Star Wars-rajongó emlékszik erre a jelenetre. A zene, a látvány, a feszült hajsza – tökéletes. Így van, a filmben látható aszteroidamező nem nevezhető reálisnak. Általában az aszteroidák nincsenek nagyon közel egymáshoz – több millió kilométerre vannak egymástól. Valójában az űrhajónak nem kell mozognia, hogy elrejtőzzön aszteroidák mögé, vagy elkerülje az ütközéseket.

Lehetséges egy csapat űrhajóst küldeni egy aszteroidára, hogy belülről felrobbantsa? Elméletileg igen, de nem igazán szükséges. Egy roboteszköz ugyanazokat az eljárásokat tudja végrehajtani anélkül, hogy az embereket veszélybe sodorná. Arról nem is beszélve, hogy ép elméjű ember nem próbálna meg nagy bombával felrobbantani egy aszteroidát. Nemhogy nem tudta két nagy darabra osztani a blokkot, de radioaktívvá is tette őket. Az aszteroidák elterelése sokkal hatékonyabb módszer, bár a kisebb objektumok ténylegesen fel is robbanthatók egy atombombával. Feltéve persze, ha a Föld nincs teleszórva radioaktív szilánkokkal.

„Deep Impact” (1998) – üstökös felrobbantása nukleáris robbanófejjel

A csapat hirtelen elrepült az üstököstől, megnyomta a detonátort, aktiválta az atomtöltetet… Ekkor robbanásveszélyes hullám érte a hajót. A valóságban ez nem létezne, mert nincs levegő az űrben. De ha a hajó túl közel kerül a robbanáshoz, a benne tartózkodók végzetes sugárzásnak lesznek kitéve.

Valóban az atomtöltet az egyetlen remény? Talán. Valóban segítenek gyorsan erőteljes hatást létrehozni. Azonban sok bolygóvédelmi forgatókönyvben az aszteroidáktól és üstökösöktől ez a forgatókönyv problematikusabb. Fennáll annak a veszélye, hogy egy nukleáris teherhajó felrobban a légkörben, és nagy területen szórja szét a radioaktív törmeléket. Emellett a tömegpusztító fegyverek világűrbe juttatása komoly geopolitikai következményekkel is jár.

Egy alternatívát kinetikus ágensnek neveznek. Egy jármű a megfelelő sebességgel nekiütközne egy űrobjektumnak, hogy eltérítse a röppályáját. A DART küldetést ennek az elvnek megfelelően hajtották végre, ami valójában megváltoztatta az aszteroida útját.